Franciaország és Spanyolország feldúlása után a viking fosztogatók Rómára vetették szemüket

Jönnek az északiak

„Kringla heimsins, sú er mannfolyt byggir…” („A világ köre, amit az emberiség benépesít”) – ezekkel a szavakkal kezdődik a 13. századi Heimskringla, Norvégia királyainak története. Az óészaki nyelvű szöveget Snorri Sturluson izlandi történetíró jegyezte le, és máig fontos irodalmi forrásnak számít az Európát évszázadokon át fenyegető vikingekről. A kereskedelem és a fosztogatás az ismert „kör” pereméig vitte az északiakat, a Brit-szigeteken és Grönlandon át egészen Észak-Amerikáig. Hírhedt brutalitásuk mellett a vikingek sikeréhez tájékozódási tehetségük is hozzájárult, ami nem csak Európa folyóin és atlanti partvidékén, de azon kalandozások során is jó szolgálatot tett, amelyek célja a Földközi-tenger volt: „az a hatalmas tenger” – írja Snorri – „amely a Gibraltári-szorostól egészen Jeruzsálem földjéig nyúlik”.

A vikingek angliai, írországi és oroszországi tevékenységére, a Konstantinápolyig és „Serklandig” (a szaracénok földjéig, vagyis Bagdadig) nyúló kereskedelmi útvonalaikra bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, a Mediterráneumba tett korai kiruccanásaikat azonban homály övezi. A maréknyi elérhető forrásból egy mindenre elszánt vezér vakmerő portyája rajzolódik ki, aki félelmet ültetett a franciák, spanyolok és olaszok szívébe.

Az egyik közkeletű elmélet szerint a vikingek európai terjeszkedésének hátterében a skandináv területek 700-as évekbeli túlnépesedése állt. A következő évszázadokban a dánok, norvégok és svédek hosszúhajóikat villámgyors fosztogató hadjáratokra és messzire nyúló kereskedelmi útvonalak létesítésére egyaránt használták. Bár ma sokszor alkalmazzuk rájuk összefoglalóan a „viking” szót, az északiak nem tekintették magukat egységes népnek, és a kifejezés sem egy népcsoportot, hanem egy tevékenységet jelentett: a kalózkodás és a kereskedés furcsa keverékét. (A víkingr szó eredete nem pontosan ismert, egy elmélet szerint az öböl jelentésű vík szóból származik, és öböl- vagy fjordlakót jelent.)

A viking kor kezdetét leggyakrabban 793-ra, a lindisfarne-i kolostor feldúlásának évére teszik. Az ezt követő évtizedekben az északiak kereskedelmi központot létesítettek Írországban, majd az angolszász királyságok elleni hadjáratok során több helyen megtelepedtek az északkelet-angliai Eboracum régi római erődje környékén, amit ők Jórvíknak neveztek – ma Yorkként ismerjük.

Eközben keleti irányba is zajlott a terjeszkedés, ahol a helyiekkel elkeveredő, főleg Svédországból érkező északiakból született meg a rusz népcsoport. Az északiak a Dnyepert követve Konstantinápollyal, a Volgán és a Kaszpi-tengeren keresztül pedig Bagdaddal is kereskedtek. A fáradhatatlan fosztogatók dél felé is figyeltek: Nagy Károly birodalma a császár 814-es halála után meggyengült, így könnyű és kedvelt prédájává vált a viking portyáknak.

843-ban a hódítók elfoglalták a Noirmoutier-szigetet, ahonnan további támadásokat indítottak a Frank Birodalom ellen. 845-ben a hajóik felúsztak a Szajnán, útközben számos várost – a végén pedig még Párizst is – kifosztva. Nagy Károly unokája, Kopasz Károly a bevettnek számító módszerrel szabadult meg a vikingektől: fizetett nekik, hogy távozzanak.

1. Jönnek az északiak
2. Úton Rómába

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe