Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix

1967-ben Helsinkiben.

A legkülöncebb és legjobb

Jimi Hendrixet a valaha élt legjobb és legnagyobb hatású rockgitárosnak tartják. A minden szempontból túlhajszolt életmódját szervezete 27 éves koráig bírta. Hendrix londoni otthona ma múzeumként látogatható. Minden idők legnagyobb gitárosa 54 évvel ezelőtt, 1970. szeptember 18-án hunyt el.

A gitáros legenda Johnny Allen Hendrix néven 1942-ben született, nevét négy évvel később
James Marshall Hendrixre változtatták. A fiatal gitáros-énekes-zeneszerzőt a londoni Polydor kiadó szerződtette le, Hey Joe című kislemeze berobbant a brit toplistákra. Igazi világhírnévre 1967-ben tett szert, amikor zenekarával, a The Jimi Hendrix Experience-szel első amerikai koncertjét adta a montereyi popfesztiválon. 1969-ben az ő fellépésével zárult a híres woodstocki fesztivál. Következő bandája a Band of Gypsies volt.

Hendrix autodidakta módon tanult meg zenélni, balkezes létére egy jobbkezes gitáron játszott, amit fordítva húrozott fel. Zenéjének egyedi hangzásvilágát a blues, a rock és a rhythm and blues, valamint a fekete és a mexikói folk sajátos ötvözése adta. A zenei hagyományokban való kalandozásában valószínűleg származása is motiválta, ugyanis indián és afroamerikai felmenőkkel is rendelkezett. Zenéihez sok különböző helyről gyűjtötte az inspirációit, nagyon sokszor az álmaiból. Hendrix arról volt híres, hogy a gitározásnak több szokatlan módját is kipróbálta: játszott a fogaival, a hátára kapott hangszerrel, de fejjel lefelé is.

Egyik legemlékezetesebb színpadi performansza az volt, amikor a Wild Thing című dal előadása után felgyújtotta a gitárját, majd szétverte az égő hangszert. Az egyik fellépés után elrabolták: a Greenwich Village-i The Salvation klubból egy idegennel távozott, akitől kokaint akart szerezni, de ehelyett túszul ejtették egy manhattani lakásban. Az esemény körül sok a tisztázatlan részlet, mindenesetre Hendrix sértetlenül megúszta az „áldíler” akcióját.

The Jimi Hendrix Experience, 1968

A Hendrix életével, zenéjével és halálával kapcsolatban napvilágot látott könyvek, cikkek, filmek száma megbecsülhetetlen. Az életút sokadjára történő vázolása vagy kivételes zenei tehetségének újbóli leszögezése helyett a Hendrix-jelenség egy fontos elemére, a színekre irányítjuk a figyelmet. Ennek központi szerepéről mi magunk is meggyőződhetünk, ha bármilyen vizuális emléket, fényképet, posztert, lemezborítót kutatunk fel vagy ha egyszer megtehetjük, ellátogatunk Hendrix londoni lakásába.

Hendrix nem tudott kottát olvasni, hallás után játszott és gyakran fejezte ki szavakkal vagy színekkel, amit mondani szeretett volna. Egyik interjúban elmondta, erősen foglalkoztatja, hogy az egyes érzések milyen színek képzeteit hívják elő az emberből és miért éppen azokat.

Akárcsak Janis Joplin blues énekesnő bő színes ingeivel, sáljaival és ezüst gyűrűivel, Hendrix is élt a ruhákkal való önkifejezés lehetőségével. Afro frizuráját fejpánttal hordta, szívesen viselt színes, mintás ingeket, sárga és vörös nadrágokat. A montereyi fesztiválon például vöröses-narancsos színű zsabós ingben, sötét, zsinórozott mellényben és szűk, vörös nadrágban lépett színpadra.

1. A legkülöncebb és legjobb
2. A színek nyomában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült