Fodor Pál: a kor négy legnagyobb ütközete közé tartozik a mohácsi csata
2018. szeptember 5. 10:45 MTI
Az 1526-ban lezajlott mohácsi csatát a kor négy legnagyobb európai ütközete között tartják számon a történészek – mondta Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Than Mór: A mohácsi csata (1856)
Korábban
A főigazgató szerint ez a tény azt jelzi, az a vád, amely szerint az akkori magyar vezető réteg elmulasztotta a mozgósítást, nem igaz, hiszen a kor egyik legnagyobb hadseregét sikerült „összetrombitálniuk”. A kor nagy hatalmai, V. Károly birodalma vagy I. Ferenc Franciaországa csak nagyon ritkán, egyszer-kétszer tudott csak ehhez mérhető haderőt kiállítani – fűzte hozzá.
A magyar királyság nem 1526-ban találkozott először a török birodalommal, hiszen ekkor már 130 éve konfliktusban álltak egymással. A 16. századra azonban a török birodalom lett a legerősebb állam az akkori világon. Ez a 130 évnyi küzdelem annyira kimerítette az országot, hogy a kor döntéshozói úgy érezhették, Mohácsnál meg kell oldani a helyzetet, mert tovább így nem mehet. A történész szerint a magyar erők a csatatéren is megtettek mindent a győzelem érdekében.
Fodor Pál elmondta azt is, torz képet festettek a történészek a Jagelló-házi II. Ulászlóról. Az akkori államokkal összehasonlítva Magyarország egyáltalán nem volt rosszabb helyzetben, például a pénzügyek egyáltalán nem voltak annyira elhanyagoltak, mint ahogy a közvélekedés tartja. Mint kiderült háromszor akkora volt az ország bevétele, mint amit eddig hittek. A probléma az volt – és ezen sem a király, sem az európai összefogás nem tudott segíteni –, hogy az oszmán birodalom akkora erőt képviselt, amellyel nemhogy Magyarország, egy sokkal nagyobb koalíció sem tudta volna felvenni a versenyt – mondta a főigazgató.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Sohasem uralkodhatott a Róma és Egyiptom közös örökösévé kikiáltott „kis Caesar”
- A sportos életű spártai nők voltak az ókori Görögország legszabadabb asszonyai
- 10 tény a római császárokról
- Az elfeledett nő, aki szembeszállt Róma első császárával
- Mítosz és valóság – milyen volt a valódi Kleopátra?
- Panem et circenses – bármit megtettek a nép szórakoztatásáért az ókori Rómában
- Jelentősen átformálta a Felvidék etnikai arculatát a magyarok tízezreit kiűző lakosságcsere tegnap
- Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak tegnap
- Az avantgárd csimpánztól a bujkáló skót királyig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei tegnap
- Külseje helyett az „ügy” iránti odaadásával fogta meg Lenint felesége, Krupszkaja tegnap
- A Reichstag felgyújtása volt az ürügy a náci diktatúra kiépítésére tegnap
- Buborékfújók, csirkelábak és elkapott pillanatok: budapesti streetfotók az 1970-es évekből 2021.02.26.
- Nem sokon múlt, hogy az 1838-as árvíz négy évtizeddel később megismétlődjék 2021.02.26.
- Először láthatja a nagyközönség Darwin számos emléket tartalmazó utazóládikáját 2021.02.26.