Felvirágoztatta országát, az utókor mégis megpróbálta eltörölni Egyiptom szakállas királynőjének emlékét

Kegyenc és a pornógraffiti

Hatsepszut uralkodásának egyik legmeghatározóbb alakja a főintézője és udvari építésze, Szenenmut volt. Az alacsony sorból származó, de tehetségének, valamint a királynő szimpátiájának köszönhetően az ország második legbefolyásosabb személyének pozíciójába felemelkedő férfi pályája az amerikai álom óegyiptomi előképe.

Bár Szenenmut már II. Thotmesz regnálása alatt is hivatalnokként tevékenykedett, karrierje Hatsepszut hatalomra kerülésével kapott igazi lendületet. Számtalan címe közül az Ámon-templom birtokigazgatói titulusa volt a legfontosabb, de az utókor elsősorban Hatsepszut főépítészeként ismeri.

Nevéhez fűződik többek között Hatsepszut Deir el-Bahariban található halotti templomának megépítése is, amelyre a későbbiekben külön is kitérünk. Érdekesség, hogy több épületben saját magát ábrázoló szobrokat is elhelyeztetett. Több szobortípus, többek között a nevelőt és a karjában tartott ifjú herceget (hercegnőt) ábrázoló úgynevezett nevelőszobor is munkásságának köszönhetően jelent meg az egyiptomi kultúrában.

Szenenmut sírkápolnája és kijelölt temetkezési helyének pompája és méretei is érzékeltetik, hogy milyen magas társadalmi státuszt ért el életében. Könnyen elképzelhető, hogy ehhez a szinte példátlan karrierhez nagyban hozzájárult az, hogy egyes elméletek szerint Hatsepszut hálószobájába is bejárása volt. Erre utalhat az a falfirka is, amely feltételezhetően a főépítészt és az uralkodónőt ábrázolja félreérthetetlen helyzetben: az ókori graffitin a férfi hátulról teszi magáévá az előtte behajoló hölgyet.

Hatsepszut – többek között Szenenmut vezetésével – számos nagyszabású építészeti beruházást hajtott végre, és ebben a tekintetben elődeit és számos utódját is túlszárnyalta. Ezek közül kiemelkedik a Deir el-Bahariban saját magának emelt halotti templom, az Ámon tiszteletére építtetett Dzseszer Dzseszeru, vagyis a „Szentek szentje”.

A Luxorral szemben, a Nílus nyugati partján fekvő épület igazi mestermunka. A mészkőből épült, egymás felett elhelyezkedő teraszokból álló templom csarnokának falain található domborműveken Hatsepszut uralkodásának legfontosabb eseményeit – többek között isteni származását bizonyítani hivatott születését – ábrázolták.

Hatsepszut uralkodásához halotti temploma mellett még számos építészeti műremek köthető: a Pakhet oroszlánistennő tiszteletére építtetett Beni Hasszáni (ma: Speos Artemidos) sziklatemplom, Ámon isten karnaki templomának négy csodálatos gránitobeliszkje (amelyek közül kettő sajnos eltűnt) vagy a szintén Karnakban megépített vörös kápolna egyaránt közkedvelt turistalátványosságok. A királynő Egyiptom-szerte számos templomot is újjáépíttetett.

1. A törtető mostoha
2. Kegyenc és a pornógraffiti
3. A végzetes üvegcse

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből