Fej nélkül találtak rá az egyiptomi fáraóra
2015. május 18. 15:45 MTI
Szahuré fáraó szobrának 4500 éves torzójára bukkantak rá belga régészek Egyiptomban, az Asszuáni Kormányzóságban. Az uralkodónak - aki főként arról ismert, hogy utasítására szervezték meg az első expedíciót a rejtélyes Punt földjére - eddig csupán két szobra került elő.
Korábban
A kutatócsoport 2009 óta végez ásatásokat a predinasztikus korszak fontos településén, az ókori Per-Nehenben (Hierakónpolisz, mai Kóm el-Ahmar). A Nílus keleti partján lévő lelőhelyen eddig számos sziklasírt tártak fel, amelyek a korabeli elit számára szolgáltak végső nyughelyül.
A régészeti helyszín egyik nevezetessége Nehbet, az istenek erejét megtestesítő keselyűistennőnek dedikált szentély, amely a ptolemaioszi korban épült - olvasható az Al Ahram angol nyelvű változatának online kiadásában, valamint a Luxor Times honlapján.
A 21,7 centiméteres, fej nélküli torzó egy körülbelül 70 centiméteres homokkőszobor töredéke, "személyazonosságát" az uralkodó kartusa alapján állapították meg. Szahuré Nebhau fáraó az V. dinasztia második királya, aki a i. e. 25. században (i. e. 2491-2477) irányította Egyiptomot. Uralkodása alatt Egyiptom kereskedelmi kapcsolatokat létesített levantei partvidékkel, s több expedíciót indított a mai Libanon területére, ahonnan cédrusfát importált.
Szahuré utasítására szervezték az első ismert expedíciót Punt rejtélyes földjére. Az ókori egyiptomi feljegyzésekben szereplő távoli vidék a Vörös-tenger partján, vélhetően a mai Szomália, Dzsibuti, vagy Eritrea területén helyezkedhetett el.
Mamdúh Mohamed ed-Damáti műemlékvédelmi miniszter rendkívülinek nevezte a leletet, hiszen eddig Szahuré fáraónak csupán két szobra került napvilágra - az egyik a New York-i Metropolitan Múzeumban, a másik a kairói Egyiptomi Múzeumban látható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap