Fáraók, indiánok, kincsek: hat híres átok a történelemből
2020. október 22. 15:42 Múlt-kor
Korábban
A Hope-gyémánt átka
Az 1660-as években egy Jean-Baptiste Tavernier nevű francia ékszerész egy indiai út során vásárolt egy ismeretlen eredetű gyémántot. A 20. századra hatalmasra nőtt az ékkövet körülvevő mítosz: a történet szerint Tavernier valójában egy hindu istennő szobrából távolította el a gyémántot, amelyen emiatt átok ül, és balsorsot hoz a tulajdonosra.
A különleges, kék színű gyémántot Tavernier XIV. Lajos királynak adta el, aki újracsiszoltatta saját ceremoniális ékszerévé. A francia forradalom idején eltűnt, majd Angliában bukkant fel újra, amikor IV. György király 1820-ban megvásárolta. A király 1830-as halála után került Henry Philip Hope ékszerkereskedőhöz, akinek nevét máig viseli a korábban „Tavernier kék”, illetve „francia kék” (French Blue) néven ismert ékkő.
Hope 1839-ben hunyt el, a gyémántról nem sokkal ezután kezdtek terjedni a világsajtóban az átkot emlegető cikkek. A századfordulón Pierre Cartier francia ékszerész ezeket meglovagolva adta el a követ Evalyn Walsh McLean amerikai örökösnőnek – a hölgy váltig állította, hogy az olyan tárgyak, amelyek másnak balszerencsét hoznak, neki éppen az ellenkezőjét. Ezt bizonyítandó, hajlandó volt jelentős felárral is megvásárolni a Hope-gyémántot, amelyet aztán társasági eseményeken rendszeresen viselt.
McLean 1947-es halálát követően a gyémánt Harry Winston New York-i ékszerkereskedőhöz került, akit a Smithsonian Intézet idővel meggyőzött, hogy ajándékozza nekik az ékkövet, a Természettörténeti Múzeum drágakőgyűjteményének alapjaként.
Az eddigre hírhedt gyémánt a gyűjteménynek mindenképpen szerencsét hozott: Winston felajánlása más gyűjtőket is arra sarkallt, hogy nagy értékű drágaköveket ajándékozzanak a Smithsoniannak.
A Hope-gyémánt napjainkban is a gyűjtemény egyik kiemelt eleme, a washingtoni Természettörténeti Múzeum tárlatának állandó darabja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
