Ezerötszáz istenség útvesztője: az ókori egyiptomi hitvilág nyolc legérdekesebb alakja
2018. március 7. 16:59
Korábban
A szülés feltalálója: Néith
Néith harcos, illetve vadász istennő. Ember formájú és kopasz, kezében íj és nyílvesszők. Vászon ruhája olyan szoros, hogy a rugalmas szintetikus szövetek előtti korban vélhetően nehezen mozgott volna benne a harcmezőn. Titulusa, „az istenek anyja” a világ kezdetekor jelen lévő teremtő erővel azonosítja őt, és lehetséges, hogy az ő nevéhez kapcsolták a szülés „feltalálását”. A dél-egyiptomi Esznánál található Khnum templomában Néithet az ősvízből látjuk előjönni egy tehén-istennőként, aki pusztán szavaival szárazföldet teremt magának. Néithet egész Egyiptomban imádták, de különösképp a Nílus-delta nyugati részén található Szaisz (ma Szán el-Hagar) városához társították, ahol templomát „a méh [rovar] házának” is hívták. A 26. dinasztia idején (Kr. e. 664-625), amikor Szaisz Egyiptom fővárosa volt, ő lett az állam főistene, és az uralkodókat az ő templomához tartozó földeken temették el. Temploma és az ott lévő királysírok mára elvesztek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap