„Ez az ember vagy uralkodik, vagy meghal” – megmenekülhetett-e volna XVI. Lajos?

Az utolsó esély

„Capet Lajos” pere a Nemzeti Konvent előtt december 11-én a király hazaáruló magatartását a középpontba állító vádirat ismertetésével vette kezdetét, a hosszabb tárgyalásra pedig december 26-án került sor. Lajos ekkor már nem hitt benne, hogy el tudja kerülni a halálbüntetést. A képviselők 1793. január 16-17-én, maratoni hosszúságú ülésen döntöttek a büntetési nem kérdésében. A nézők – akik lelkesen tapsoltak minden alkalommal, amikor valamelyik képviselő a halálbüntetést támogatta – fagylaltot és narancsot ettek, és iszogattak is, hogy bírják a rendívül hosszú szavazást. A képviselők – igaz, kis többséggel – a halálbüntetés mellett döntöttek.

Bár Jean-Baptiste Mailhe, a sokak szerint a királypártiak által lefizetett képviselő indítványozta, hogy határozatlan időre halasszák el az ítélet végrehajtását, a következő ülésen ezt is leszavazták. A másik kísérlet a király megmentésére a franciául egyáltalán nem beszélő, ennek ellenére a Nemzeti Konventbe beválasztott köztársaságpárti amerikai politikus, író Thomas Paine-től érkezett. Paine egyrészt elismerte azt a támogatást, amit XVI. Lajos az amerikai államoknak nyújtott függetlenségi harcuk során, másrészt elvből ellenezte a halálbüntetést. Javasolta, hogy a királyi családot szállítsák az Egyesült Államokba, ahol jó polgárt nevelhetnének belőlük. Az ötletet a girondisták támogatták, de miután Marat és Danton is hevesen kikelt ellene, a javaslat sorsa eldőlt.

Január 20-án kihirdették, hogy a királyt ki fogják végezni. Az uralkodó fegyelmezetten fogadta az ítéletet és néhány napot kért, hogy – mélyen vallásos emberként – felkészülhessen, de kérvényét megtagadták. Aznap este még egyszer – december 11. óta először, de életében utoljára – találkozhatott a családjával. Másnap délelőtt, nem sokkal 10 óra után a király feje a guillotine előtt elhelyezett kosárba hullt. A király halála a forradalom kezdeti időszakában még korántsem volt szükségszerű, de a folyamatos hitelvesztés, valamint ezzel párhuzamosan a szélsőséges forradalmárok megerősödése megpecsételte az uralkodó sorsát. Halála után Anglia vezetésével létrejött az európai nagyhatalmak első koalíciója, kitört a polgárháború, majd következett a terror időszaka, néhány évvel később pedig megjelent Napóleon. Ki tudja, hogyan alakult volna a történelem, ha XVI. Lajos megmenekül a kivégzés elől...

1. „Ugyan, önök viccelnek! Asszonyok ellen?”
2. A „vasszekrény” súlyos titka
3. Az utolsó esély

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban