Évmilliók óta alakítja a természetet az emberi tevékenység, már az emberelődök is fajokat irtottak ki

A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az emberi faj kifejlődött volna, és talán az emberelődök indították el az új kutatás szerint. A kelet-afrikai nagy testű emlősök számának csökkenése például az emberek miatt következhetett be a szakértők szerint. A fajpusztulás nagyjából négymillió évvel ezelőtt kezdett fokozódni. Ez fosszilis leletek szerint egybeesik azzal az időszakkal, amikor az ősi emberi populációk ezen a területen éltek - írja a BBC News.

"Olyan negatív hatással vagyunk ma a világra és a fajokra, amelyek benne élnek, mint soha korábban. De ez nem azt jelenti, hogy a múltban igazi harmóniában éltünk volna a természettel" - mondta Soren Faurby, a Göteborgi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. "Nagyon sikeresek vagyunk a források monopolizálásában manapság, eredményeink pedig azt mutatják, hogy valószínűleg ez így volt őseink esetében is" - tette hozzá.

A tudósok megvizsgálták a kis- és nagytermetű húsevők kihalásának alakulását és azt, hogy ez milyen összefüggésben van a környezeti változásokkal, többek közt az esőzésekkel és a hőmérsékleti értékekkel. Elemezték az emberi faj ősei, köztük az Australopithecus és az Ardipithecus agyának méretében bekövetkezett változásokat.

Arra jutottak, hogy a nagy húsevők kihalása összefüggésbe hozható az emberelődök agyméretének növekedésével és a növényzet változásával, de nem függ össze a csapadék és a hőmérséklet változásaival. A kelet-afrikai húsevők kihalására azt a magyarázatot találták, hogy ezek az állatok az ember közvetlen konkurenciái voltak a táplálékért való versengésben: az emberek például megszerezhették a kardfogú tigrisektől a frissen elejtett zsákmányt.

"Eredményeink szerint a biodiverzitásra kifejtett jelentős antropogén hatás évmilliókkal korábban kezdődött, mint azt korábban becsülték" - áll az Ecology Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.

Egy tavalyi jelentés szerint mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye a következő évtizedekben. Egy szintén nemrég megjelent tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a városok növekedése, az erdők mezőgazdasági célú irtása, a halak iránti növekvő kereslet jelentős módon megváltoztatta a földterületek közel háromnegyedét és a vizek több mint kétharmadát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig