Éveket töltött szovjet hadifogságban Csákányi László

Szülőhelye, Németújvár (ma Güssing) nem sokkal korábban került Ausztriába, hogy a család a harmincas években magyarosította nevét Zsigovitsról. Csákányit pénzügyőr apja papnak szánta, így tízévesen egy kőszegi papi internátusba került. Egy kötelező színházlátogatás után döntötte el, hogy színész lesz, elhatározásához végül sikerült szülei támogatását elnyernie. A Színiakadémiára 1939-ben nyert felvételt, osztálytársai között volt Szemere Vera, Zenthe Ferenc, Bakó Márta.

A Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal megígérte neki, hogy diplomájának megszerzése után szerződteti. Az oklevéllel azonban katonai behívóját is kézhez kapta, a frontról és a szovjet hadifogságból csak négy év után tért haza. A Nemzeti már nem tartott igényt rá, hónapokig a szülei tartották el, majd paródiákkal, zenés burleszkekkel járta a vidéket. 1948-ban a Pesti Színházhoz került, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től a Vidám Színpadhoz kötötte szerződése.

Csákányi László kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott, igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, ebben énekelte el Melchior doktorként a Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj című dalt. A fülbemászó melódia olyan sikernek bizonyult, hogy még jóval később sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ezt ne követelte volna tőle. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik A vén budai hársfák békésen suttognak című dal Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből. Pedig nem ismerte a kottát, és állítása szerint mit sem értett a zenéhez.

A tévében vidám jelenetek biztos sikert garantáló, állandó szereplője volt, a rádiókabaréban Agárdi Gáborral együtt évekig ők voltak a két krahácsi atyafi. Csákányi szeretett és tudott is szinkronizálni, ő adta Fernandel, Peter Ustinov, Charles Laughton magyar hangját. Igazán persze Foxi Maxi és Frédi, az egyik kőkorszaki szaki szinkronalakítása tette népszerűvé, de tőle kapta a hangját Karak, a róka a Vuk című nagysikerű rajzfilmsorozatban. Filmen kevesebbet, de annál nagyobb sikerrel szerepelt. Egyik főszereplője volt az Indul a bakterház című klasszikus vígjátéknak, játszott az 1978-ban készült Rab ember fiaiban. Utolsó filmszerepe a tánctanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában. Csákányi László negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára fókuszál a Memento Park
• Történelmi dráma a Kádár-korszak hajnaláról a Netflixen
• A Bem tértől a Rádióig: 1956. október 23.
• Az 1956-os forradalmat követő megtorlások anomáliái
• Nagy Imre újratemetése: A nemzet gyásza és újjászületése
• A KGB ki akarta csalni Mindszenty bíborost az Amerikai Nagykövetségről
• Embercsempész katonák a magyar–szovjet határon
• Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 
• Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után