Etiópiában vérfarkasok helyett vérhiénákkal riogatták a gyermekeket

A vérfarkas unokatestvére

A napnyugta közeledtével október vége felé a kicsiny etiópiai falu, Atuga lakóin rendszerint enyhe feszültség lesz úrrá. Az anyák sürgető hangsúllyal a hangjukban hazaterelik gyermekeiket, a farmerek eközben serényen igyekeznek a lábasjószágot az istállókba terelni.

„A kovács házánál játszottatok?” – kérdi egy aggódó édesanya, miközben bevezeti csemetéit a házba, majd nyomatékkal megjegyzi: „Tudjátok, hogy el kell kerülnötök őt”. A gyermekek komoly képpel bólintanak. Ahogy a félhomály egyre inkább birtokba veszi az utcákat, az idegesség szinte tapinthatóvá válik a településen.

Atuga egy csendes, 200 lakosú falu, amelyet körülölel a vadvilág. A lakók otthonaiba beszűrődik az Etióp-magasföld élővilágának kakofóniája: furcsa éjjeli csipogások, rovarok zümmögése és a hiénák magas hangú sikolyai töltik be az éjszakát. A hangoktól felzaklatott anyák aggódva figyelmeztetik az ágyba bújó gyermekeiket, hogy a vérhiénák odakinn óvatlan gyermekekre vadásznak.

A helyi legendák szerint a vérhiénák már emberemlékezet óta garázdálkodnak az olyan falvakban, mint Atuga, félelemben tartva Etiópia, Szomália és Szudán lakosait. E történetek szerint az éjszaka elkóborló gyermekek a vérhiénák miatt nagy veszélyben vannak.

A vérfarkas kuzinja, a vérhiéna lehet ember és hiéna is. Az utóbbi emberalakban álcázza magát. A vérhiénák a történeteknek megfelelően hamu vagy varázspálca segítségével képesek alakot váltani, de a transzformációt az emberi hús szaga is beindíthatja.

A hiéna és az ember már több tízezer év óta él egymás mellett Afrikában. Kapcsolatuk a jelenben, de leginkább a múltban egyáltalán nem volt felhőtlen, mivel a hiénák gyakran betörtek az emberek kunyhóiba, elragadták a gyermekeket és megtizedelték a lábasjószágot is.

A Notre Dame Egyetem állat-ember kapcsolatokat vizsgáló kutatója, Marcus Baynes-Rock minderről a következőképpen vélekedik: „Manapság úgy gondoljuk, hogy teljesen kontroll alatt tartjuk a környezetünket. Afrika eldugottabb, a vadon által uralt vidékein a hiénatámadás viszont tipikusnak mondható, a mindennapi élet sajnálatos eseményei közé tartozik. Kijelenthetjük, hogy nem mi vagyunk a csúcsragadozók.”

Ilyen környezetben nem meglepő, hogy az afrikai folklór által megteremtett lény, a vérhiéna a falusi közösségek elsőszámú közellenségévé vált. A vérhiénák rokonaikhoz, a hús-vér hiénákhoz hasonlatosan magányos élőlények, de ha kell, csoportokban is vadásznak. Kielégítetlen étvágyuk van, és híresek arról, hogy kicsalogatják az embereket otthonukból. A vérhiéna mítosza egy remek eszköz volt a múltban (és most a jelenben is) a gyermekükért aggódó édesanyák kezében, hogy elrettentsék kíváncsi csemetéiket az éjszakai kóborlásoktól és mindenféle kockázatos tevékenységtől.

A vérszomjas állatot az emberek egyben egy gyáva és visszataszító teremtménynek is tartották. Egy Elefántcsontpartról származó mítosz szerint a hiéna megpróbálta rávenni az állatokat, hogy fogjanak össze és öljék meg az első emberpárt. Őseinket a kutya mentette meg, amely figyelmeztette őket a veszélyre. A vérhiéna mítoszának központjában is egy olyan lény áll, amely amellett, hogy vérengző, még aljas is.

1. A vérfarkas unokatestvére
2. Alakváltó, hullazabáló kovácsok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére