Észrevétlenül lopódzva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok
2022. november 14. 18:01 Múlt-kor
Korábban
Végjáték
A nizáriták államának a végét elsősorban az hozta el, hogy a politikai viszonyok radikálisan megváltoztak. Möngke mongol nagykán (1251 – 1259) elhatározta, hogy befejezi Ázsia nyugati felének a meghódítását, és 1253-ban ebből a célból küldte el Hülegüt, a fivérét.
Szandzsár ibn Malik Sah (k, zöldben), Kelet-Perzsia uralkodója azután kötött békét az asszaszinokkal, hogy ágya mellett egy tőrt talált a földbe szúrva.
A mongoloknak éppen útba estek az asszaszinok várai, és a nizáriták dolgát az is nehezítette, hogy az új nizárita iszmáili imám, Rukn al-Din mindössze egy éve uralkodott, és még fiatal volt.
A mongol veszélyt felismerve elfogadta Hülegü minden követelését, ám a mongol vezérben, muszlim tanácsadói miatt, nem alakult ki túl megnyerő kép az asszaszinokról. Ezért megostromolta és elfoglalta Alamutot. Az imám életét először meghagyta, majd levelet íratott vele az asszaszin parancsnokoknak, hogy adják fel az általuk birtokolt erődöket. Miután ezt megtette, és a perzsiai várak meghódoltak, megölette Rukn al-Dint, és ahol csak lehetett, lemészárolták a nizáritákat.
Alamut mongol ostroma
Az önállóbb szíriai asszaszinok azonban megtagadták az engedelmességet, és még néhány évtizedig kihúzták a történelem viharaiban. A mongolokat az Egyiptomban hatalomra kerülő mamelukok állították meg 1260-ban. Hamarosan kiterjesztették a befolyásukat Szíriára is, az utolsó asszaszin erőd 1273-ban hódolt be a mamelukoknak.
Alamut ostroma
A mongolokkal ellentétben azonban a mamelukok (majd később a területet meghódító oszmánok is), toleránsan viszonyultak a nizáritákhoz, és nem akadályozták a vallásuk gyakorlását, lehetővé téve azt, hogy a nizárita iszmáilizmus mind a mai napig tovább éljen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap