2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Erdélyi vendéglősök és algériai artisták – a budapesti vendéglátás a húszas-harmincas években

2021. szeptember 28. 09:35 Saly Noémi

A riff-affér

1921. augusztus 4-én a Pesti Hírlap pedig már tősgyökeres kolozsváriak vállalkozásáról adott hírt: „Kolozsvári tisztviselők és üzleti szakemberek vezetése mellett megnyílt az Erdélyi Vendéglő az Üllői-ut 14. és Baross-utca 11. sz. alatti hatalmas helyiségben. A vendéglőt nevezetessé teszi speciális erdélyi konyhája, olcsósága és a bevezetett kedvezményes abonoma [előfizetési] rendszer. Külön érdekessége az uj vállalkozásnak, hogy a legfőbb felügyeletet dr. Somody András, volt kolozsvári városi tanácsos gyakorolja, az üzlet vezetői pedig Csiky Béla volt kolozsvári városi gazdasági referens és Walter Károly, a híres kolozsvári Newyork étterem volt vezető főalkalmazottja.”

Hajnalban egy nagyon vonzó erdélyi specialitást kínáltak az éjszaka kósza népének. Mint az Esti Kurír 1925 novemberében tudósított: „Reggel ötkor (…) itt kapható a legjobb korhelyleves. Ezért olyan népszerű ez a kávéház nem csak artistakörökben, hanem a mulató társadalom minden rétegében. Még a riff-kabilok is ide járnak. Az a 8 darab igazi riff-kabil, akik esténként egy ismert varieté-mulató [a Royal Orfeum] műsorában lépnek fel, mint »nagy-gázsis« fő attrakciók.” A hír pedig az, hogy a nyolcból három algériai artista „a Denevér mulató művésznőivel” szórakozva reggel 7-kor összetűzésbe keveredett egy magyar vendéggel, de az affér szerencsésen elsimult. (Ebből is kitűnik: Rejtő Jenőnek valójában nem kellett messzire menni témáért.)

1922 januárjában szintén a Pesti Hírlapban botlunk a Margit körúti Bocskay étterem reklámjába.

Itt Barthos Endre „székely menekült, leszerelt főhadnagy” egy budapesti vendéglőssel, Gadovszky Györggyel társulva kínál „kitűnő erdélyi konyhát” és „tisztán kezelt fajborokat”. A „menekült” még 1928-ban is hatékony hívó szó lett: „Erdélyiek, Bánátiak! Látogassanak el Klinovszky István menekült temesvári rendőrtisztviselő vendéglőjébe, Kálvária tér 12 alá. »PENGŐ« vendéglő Kálvária tér 12. Fajborok. Erdélyi konyha. Nagyszerű zene.” (Pesti Napló, 1928. október 19.) Klinovszky 1931-ben új éttermet nyitott a Szövetség utcában, ahol aztán minden és mindenki összeért: „Erdélyi konyha, badacsonyi borok, szenzációs hangulat. »Konov« orosz női jazz.” Egy másik hirdetésből a zenekari tagok nevét is tudjuk: „Budapest szenzációja! Natasa–Sura–Tonya emigráns úrilányok világhírü énekes jazz-band-je az Intim étteremben, Szövetség utca 4.”

 

Az uralkodó góbé stílus

Úgy tűnik, az 1930-as évekre „Trianon árvái” már fizetőképes vendégkört jelentettek, és a pestiek is rákaptak az erdélyi konyhára. Divatja ebben az évtizedben tetőzött a fővárosi vendéglátóhelyeken. Több régi, jól bevált üzletben is, felújítás vagy tulajdonosváltás nyomán ez a stílus lett az uralkodó: a Régiposta utcai Zöld Hordóban „naponta kitűnő erdélyi konyha főztjét: fleckent, fatányérost stb., elsőrendű szegedi halászlét és pompás italokat szolgálnak fel hangulatos zeneszó mellett”.

A Döbrentei téren sepsizoltáni Czirjék Emil vezette a Székely Góbét: „Erdélyi konyha, erdélyi hangulat, (…) igazi flekken, fatányéros, vetrece, vargabéles és kecskeméti fajborok mellett Csóka Jancsi cigányzenekara gondoskodik emelkedett hangulatról”. A Bástya utcai Gyöngytyúk azt se tudta, hova kapjon: „magyar, főleg erdélyi konyháján minden nap egy sereg pompás erdélyi különlegesség készül. A flecken, a rakott-, töltött- és lucskoskáposzta, a vargabéles, kürtös kalács. Az étlapon valósággal nemzetközi előételek adnak egymásnak találkát: az orosz blini, az olasz ravioli és eredeti erdélyi halspecialitások, amelyekhez jól esik a zamatos magyar bor, a kitűnő sör, valamint a külföldről hazaérkezett Pertis Pali tüzes muzsikája.”

Ám az effajta multikulturalizmus csúcsa mégis az, amikor egy amerikai jazzhegedűs nyitotta újra a Teréz körúti Bizánc kávéházat, „kitűnő erdélyi konyhával”, cigányzenével és éjszakára a Capri mulatóval. De ennek szomorú vége lett. Phil Sharp két év múlva rengeteg adósság hátrahagyásával visszamenekült szülőhazájába, feleségét, azt a szerencsétlen Tankó Jankát meg lecsukták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár