2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Enver Hodzsa albán kommunista diktátor uralma idején egy vicc is elég volt a kényszermunkához

2020. április 9. 10:46 Czókos Gergő

1958-ban magyar parlamenti küldöttség látogatott a legkeményvonalasabb európai kommunista politikusként számon tartott Enver Hodzsa vezette Albániába. Az eseményen az MTI különtudósítójaként Schütz István is részt vett. Ő számolt be arról a megjegyzésről, amely talán mindennél többet elmond a pártvezér kérlelhetetlen dogmatizmusáról. Hodzsa a delegáció előtt azért kezdte szidni az orvostudományt, amiért nem jutott még el arra a szintre, hogy Nagy Imrét újraélessze, hiszen akkor még legalább kétszer ki lehetne végezni.

Hodzsa

Senki sem érezhette magát biztonságban

A jómódú muszlim kereskedő fiaként született Hodzsa a neves korcsai francia líceumban folytatott tanulmányait követően, 1930-ban állami ösztöndíjjal a montpellier-i egyetemre került. Hamarosan nyilvánvalóvá vált azonban, hogy szélsőbaloldali tevékenységet folytat, ezért megvonták tőle az állami támogatást. 1936-ban haza is tért, majd Albánia 1939-es olasz megszállását követően egy tiranai dohányboltban kezdett szervezkedni a fasiszták ellen.

Rögvest az 1941-ben létrehozott albán kommunista párt élére került, ekkor még ideiglenesen, majd 1943-ban hivatalosan is első titkárrá választották. Mivel az ország felszabadulása után, az 1945 decemberében tartott parlamenti választásokon a kommunisták által vezetett Demokratikus Front az összes mandátumot elnyerte, Hodzsa Albánia de facto ura lett, és az is maradt egészen 1985-ben bekövetkező haláláig.

Hodzsa kétségtelen érdemei közé tartozik, hogy vezetésével megkezdődött a feudális Albánia modernizálása. Jelentős előrelépés történt többek között a törzsi viszonyok és a középkori szokásjogon alapuló vérbosszú visszaszorításában, valamint a jóléti intézkedések területén is. A közoktatás fejlesztése, az ingyenes egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer teljes lakosságra történő kiterjesztése, a második világháború idején még mintegy 80-90 százalékos írástudatlanság felszámolása, a nők egyenjogúsítása komoly eredménynek számított a két világháború közötti állapotokhoz képest, igaz, az albán király, Zogu vasutak és ipar nélküli országa nagyon alacsonyra helyezte a lécet. Albánia volt például az egyetlen ország a második világháború előtt Európában, ahol egyetlen egyetem sem működött.

Az elvitathatatlan eredmények azonban nem ellensúlyozták azt az elnyomást, amelyet a mindennapokban az albán embereknek el kellett szenvedniük. Az albán titkosszolgálat, a Sigurimi a Stasihoz és a Securitatéhoz hasonló módszerekkel tartotta fenn a folyamatos rettegés légkörét, ebben kiterjedt besúgóhálózat volt a segítségére. A párt informátorai mindenhol jelen voltak, és még a gyerekeket is arra tanították, hogy akár a szüleiket is adják fel, ha azt tapasztalják, „helytelen” nézeteket hangoztatnak. A szakértők 5–25 ezerre teszik a politikai okból meggyilkoltak számát. 

Legkevésbé a párt felső- és középvezetői érezhették magukat biztonságban. 1962-re a Központi Bizottságban már csak kilencen ültek azok közül, akik 1948-ban is tagjai voltak a pártszervezetnek. A 31 emberből 14-et kivégeztek, 8 pedig úgymond visszavonult a politikai élettől. Még a Hodzsa mögötti második ember, Mehmet Shehu sem úszta meg a tisztogatást. Bár a hivatalos verzió szerint 1981 decemberében öngyilkos lett, feltehetően Hodzsa pribékjei végeztek vele. Shehunak a családját először deportálták, majd börtönbe zárták. Egyik fia öngyilkos lett, felesége pedig 1988-ban egy munkatáborban halt meg.

Persze az átlagembereknek is ajánlatos volt óvatosnak lenniük. Külföldi rádióadók hallgatása, vagy éppen egy Hodzsáról szóló vicc elmondása elég lehetett ahhoz, hogy családokat börtönözzenek be, száműzzenek távoli falvakba, vagy ítéljenek kényszermunkára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár