Két királynő: Stuart Mária és I. Erzsébet

Uralkodók és testek

A 2018-as film elődjének tekinthető az 1971-es Mária, a skótok királynője című film Vanessa Redgrave főszereplésével, ahol I. Erzsébet szerepét a kommunista nézeteiről ismert, lánglelkű Glenda Jackson játszotta, ami jól belesimult az 1968-as diáklázadások utáni általánosan rebellis brit művészeti életbe. Itt az unokatestvérek kétszer is találkoztak, és a történet a David Rizzio és Mária második férje, Lord Darnley közti homoszexuális kapcsolatra is kitér. A 2018-as posztmodern újragondolás még nagyobb teret ad a szexualitásnak, köztük Rizzio és Darnley homoszexuális kapcsolatának, illetve a Máriával szembeni szexuális erőszaknak is.

A Két királynő -ben a nők hatalmát domborítják ki, különösen a skót királynőét. Stuart Mária hatalmának és önállóságának kiemelésére a történelemből jól ismert politikai tanácsosa, bizalmasa, David Rizzio, a filmben ezért csupán egy dalnok szerepébe van beszorítva. A két királynő női mivoltának hangsúlyozására ugyanakkor a királynők magánélete, házasságai kerülnek a film fókuszába. Az angol udvarban eldöntik, hogy I. Erzsébet befolyásos barátját-sorstársát, esetleges szeretőjét, Robert Dudley-t Skóciába küldik, hogy Stuart Máriát nőül véve belső angol kontrollt gyakoroljon, miközben I. Erzsébet minden kérőjét kikosarazva Anglia érdekében „Szűz királynő” marad, amit a filmben egyre vastagabb sminkje, fehér maszkja remekül vizuálisan és metaforikusan is illusztrál, miközben az idő múlását is érzékelteti.

Ernst Kantorowitz az uralkodó két testéről szóló 20. századi elmélete éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy az uralkodók az általuk képviselt és viselt politikai test mellett emberi, testi-lelki értelemben sebezhető hús-vér testben is lakoznak. Amíg a történelemkönyvek főként az uralkodók politikai testéről beszélnek, a történelmi filmek mind inkább e kettősséget feszegetik. A kettősség és a történelmi téma feminista megközelítésének módja felidézi az I. Erzsébet anyjának, Boleyn Annának szintén jól ismert történetét feldolgozó A másik Boleyn lány című filmet (amelyet Philippa Gregory azonos című, 2002-es történelmi regényéből kétszer is filmre vittek, a BBC 2003-ban, majd 2008-ban egy hollywoodi kasszasiker is született belőle), ahol a Boleyn lányok, Anna és Mária ellentétes személyiségjegyei egyfajta alapját adják a film szerkezetének, és ahol az egyik karaktert a néző a másik viszonylatában érti meg, mint a Két királynő-ben.

A Két királynő cselekménye Stuart Mária kivégzésével nyit, majd visszaemlékezésként követi nyomon a skót királynő életét kivégzéséig a hazájába való visszatéréstől kezdve. A partra szállást követően hosszú ruhájában vízben gázoló királynő és a kivégzés egyfajta vizuális és narratív keretet biztosít a hányattatott sorsú Stuart Mária életéhez, akit sem féltestvére, Moray grófja, sem a női vezetők ellen lázító skót protestáns lelkész, John Knox nem fogad örömmel. A film narratívája a két királynő élete-uralkodása közötti párhuzamos szálakra épül, ugyanakkor nem ad magyarázatot a királynők viszonyának elmérgesedésére és Stuart Mária végső kivégzésére, miközben a film nyitó jelenetében éppen azt látjuk.

Az 1542-ben Edinburgh mellett született Stuart Mária apai ágon a Skót Királyságot már közel 200 éve uraló Stuart (eredeti írásban Stewart) főnemesi ház, anyai ágon pedig, Guise Mária révén, a francia főnemesi családok támogatását élvezte. Mária hat éves koráig Skóciában nevelkedett, majd miután átvészelte az érte küldött angol hajók támadását – angol unokatestvére, VIII. Henrik király, meg akarta szerezni őt fia, a walesi herceg (a későbbi VI. Eduárd király) számára menyasszonynak – 1548-ban a francia udvarba került. 1558-ban lett Valois Ferenc francia trónörökös herceg felesége.

Anyósa, a befolyásos Medici Katalin királyné irányította Mária oktatását. A fiatal hercegnő együtt nevelkedett a trónörökös Ferenc herceggel is, akivel már 1550-ben eljegyezték. Miután II. Henrik (1547-1559) váratlanul elhunyt egy lovagi tornán, az 1558-ban egybekelt ifjú pár szinte azonnal a francia trónra is lépett, Stuart Mária unokanővére, I. Erzsébet angliai trónra kerülésével körülbelül egy időben. II. Ferenc rövid, 2 éves uralkodása alatt tovább mélyült az ellentét a francia katolikusok és a hugenották között, amely később, az 1560-as években aztán vallásháborúvá is szélesedett. Amikor II. Ferenc 1560-ban meghalt, Stuart Mária a franciák özvegy királynéja lett, majd édesanyja, a skót régens királyné, Guise Mária elvesztése után, 1560 nyarán, immár nagykorúként Mária visszatért Skóciába uralkodni.

1. Uralkodók és testek
2. Hányattatott sors

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe