2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Eltitkolt gyermeke lehetett Shakespeare-nek

2016. február 16. 08:47

Egy új tanulmány szerint a legismertebb angol költőnek, William Shakespeare-nek törvénytelen fia született, és tulajdonképpen hozzá szól a drámaíró 126. szonettje. A brit kutató szerint ez a fiú pedig nem más volt, mint William Davenant, aki koszorús költőként szép karriert futott be a királyi udvarban. Úgy véli, még a portréikon felfedezhető vonások is kísértetiesen hasonlítanak egymásra. A brit író felfedezése egyáltalán nem újkeletű, hiszen már Davenant kortársai is pletykáltak erről, az újdonság a 126. szonettben feltárható utalásokban rejlik.

Shakespeare és Davenant

Kedves fiú, ki birtokodba vőd / O thou my lovely boy, who in thy power
Fövenyórástul a sarlós időt, / Dost hold time's fickle glass, his sickle, hour;
Ki a fogyás által nevelkedel, / Who has by waning grown and therein show'st
Mig kedvesid hervadva fogynak el: / Thy lovers with'ring as thy sweet self grow'st
Ha a természet, a romok királya, / If nature (sov'reign mistress over wrack)
A mint előbbre lépnél, utad’ állja: / As thou go'st onward still will pluck thee back,
Azért fog el hogy az időt riaszsza / She keeps thee to this purpose that her skill
S a silány perczek életét szakaszsza. / May time disgrace and wretched minute kill.
De, szive választottja, ugy tekintsed, / Yet fear her, O thou minion of her pleasure,
Bár tartja, de nem örökké, e kincset: / She may detain, but not still keep her treasure!
        Előbb-utóbb be kell számolnia / Her Audite( though delay'd )answer'd must be,
        S téged ki kell végtére adnia. / And her Quietus is to render thee.
(Fordította: Szász Károly és Győry Vilmos)

Így szól Shakespeare 126. szonettje, amelyben Simon Andrew Stirling brit történész szerint nem mást szólít meg, mint a törvénytelen fiát, Sir William Davenantot (1606-1648). A kutató szerint a drámaírót a korszakban az erény példaképeként kívánták beállítani, amely képbe nem fért volna be egy törvénytelen gyermek, így azt a szóbeszédet terjesztették el, hogy a kis William keresztapja a nagy költő.

Stirling szerint Shakespeare eltitkolt fiának a költő Jane Davenant nevű szeretője volt az édesanyja. A nő férje, John a borkereskedelemben tevékenykedett, később polgármester lett, Jane pedig egy kocsmában dolgozott. A drámaíró ebben az időszakban Londonban élt, míg felesége, Anne Hathaway egy kis mezővárosban, a fővárostól igen messze lévő Stratford-upon-Avonban nevelgette három gyermeküket, Hamnetet, Susannát és Judithot. Jane Oxfordban élt, így a költő a Londonból hazafelé tartó útjai során találkozhatott szeretőjével, véli a történész.

A pletyka, amely szerint a két William apa és fia, nem most került elő első ízben. A források szerint az életrajzi és családi pletykák felé igen élénk érdeklődést mutató John Aubrey (1626-97) vetette fel először, aki egyébként jól ismerte a Davenant családot. Shakespeare bátyjáról egy alkalommal például ezt írta a megrögzött pletykagép: „Parson Roberttől hallottam, hogy W Shakespeare száz csókot adott neki”.

A szárnyra kelt szóbeszédet a 19. században sem felejtették el, ami többek között nagyban köszönhető Samuel Butler költő (1835 –1902) egyik elejtett megjegyzésének is, amely szerint Davenant ugyanabban a szellemiségben és stílusban alkot, mint Shakespeare, így nem véletlen, hogy a drámaíró fiának hiszik sokan. Mellette Alexander Pope, Sir Walter Scott és Victor Hugo költők is osztották e pletykát.

A költőként, drámaíróként és színházi vállalkozóként is tevékenykedő Davenant az angol polgárháborúban megrögzött királypárti volt. Az 1638-ban koszorús költővé (Poet laureate) kinevezett művész a harcokban is kitüntette magát, amiért I. Károly angol király lovaggá is ütötte. A naseby-i vesztes ütközet után Párizsba költözött, és áttért a katolikus hitre. Egy balul elsült küldetést követően fogolyként tért vissza angol földre, és éveken át raboskodott, ám 1654-ben kegyelmet kapott. 1668-ban Londonban hunyt el.

Shakespeare 126. szonettjét (amely egyébként nem szonettformájú, hiszen csupán 12 sorból áll, nem 15-ből) sokan homoerotikus üzenetként értelmezik. Egyesek szerint Southampton earljével való kapcsolatára utal. Stirling szerint azonban egy újszülötthöz szól, a sarlós idő a holdat jelképezi, amely az anya méhében fejlődő gyermekre, az ott töltött időre, valamint az állapotos asszony hasának növekedésére utalhat. A szonett keletkezési ideje (1606) egyébként pont egybeesik Davenant születésével.

A világirodalom egyik legnagyobb alakjáról számos összeesküvés és különböző vad elmélet látott már napvilágot. Az egyik szerint William Shakespeare nem létezett, hiszen a róla szóló életrajzi információk igencsak hiányosak, és ellentmondásosak. A darabokat valójában Francis Bacon, vagy Christopher Marlowe, esetleg William Stanley és Edward de Vere jegyezhették. Vannak olyan feltételezések is, amelyek szerint a szerző Erzsébet királynő törvénytelen fattya volt (az apja pedig a „szűz” királynő ifjúkori szerelme, Thomas Seymour), és a darabokat csak ellopta másoktól. Egy újabb kutatás szerint Shakespeare kannabiszt szívhatott alkotómunkája során.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Shakespeare felesége, Anne HathawayShakespeare Stratford-upon-Avoni háza
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár