Elsőéves műszaki hallgatók fedeztek fel egy rejtett középkori szöveget

A kézirat az egyetem saját gyűjteményének egyik darabja volt, az ultraviola-fluoreszcenciás vizsgálat azonban kimutatta, hogy úgynevezett palimpszesztről van szó – olyan pergamenről, amelyet többször is felhasználtak kéziratokhoz.

A látható kézirat keletkezésének idején a pergamenkészítés rendkívül költséges és bonyolult eljárás volt, így bevett szokás volt újrahasznosítani az egyes lapokat – a korábbi szöveget általában lekaparták vagy egyéb módon eltávolították. Kémiai nyomai azonban rajtamaradtak általában a lapon, így előfordul, hogy az emberi szem által nem érzékelhető tartományú fények segítségével ki is mutatható, és akár olvashatóvá is tehető.

„Rendszerünk felhasználásával kikölcsönöztünk több pergament is a Cary Gyűjteményből itt az RIT-n, és amikor az egyiket az UV-fény alá helyeztük, lenyűgöző sötét francia folyóírás látszott a szöveg alatt” – mondta el Zoë LaLena, az immár másodéves hallgatók egyike. „Ez azért volt elképesztő, mert a dokumentum már egy évtizede a Cary Gyűjteményben van, és senki nem vette észre. És azért is, mert egyúttal az Ege-gyűjteményből származik, amelyben 30 másik ismert lap van ugyanebből a könyvből, tehát igazán lenyűgöző, hogy a 29 másik lap, amelyek helyéről is tudunk, szintén lehet, hogy palimpszeszt.”

A 19 fős hallgatói csoport még a tavaszi félévben alkotta meg a szerkezetet egy tanórai projekt keretében, amelynek követelménye volt, hogy rejtett írások felfedezésére képes eszközt építsenek.

A koronavírus-járvany miatt ugyan a végső simításokat nem tudták elvégezni rajta, azonban az egyetem egy 1975-ben végzett hallgatójának nagyvonalú pénzbeli hozzájárulásának köszönhetően a hallgatók közül hárman – köztük LaLena – tovább dolgozhattak a projekten a nyár folyamán, az ősszel pedig befejezték a szerkezetet is, amellyel aztán vizsgálatokat hajthattak végre.

Steven Galbraith, a Cary Grafikus Művészeti Gyűjtemény kurátora elmondta: izgatta, hogy a hallgatók felfedezték a pergamenlap palimpszeszt mivoltát, mert hasonló lapokat igen sokat tanulmányoztak már országszerte a kutatók, azonban sosem vizsgálták meg ezeket UV-fény alatt, és nem is készítettek róluk teljes leképezéseket.

Otto F. Ege (1888-1951) tanár és könyvkereskedő rendkívül ismert „könyvdaraboló” volt, aki a hiányos vagy sérült középkori kéziratokat rendszerint lapokra szedve adta el, illetve adományozta különböző intézményeknek, köztük a Cary Gyűjteménynek.

Galbraith hozzátette: amiatt is izgatott, hogy ez azt jelenti, számos más kulturális és oktatási intézmény is rendelkezhet olyan, az Ege-gyűjteményből való darabokkal, amelyek palimpszesztek lehetnek.

„A hallgatók rendkívül fontos információval szolgáltak legalább két kéziratos lapunkról itt a gyűjteményben, és bizonyos értelemben fel is fedeztek két olyan szöveget, amelyekről nem tudtuk, hogy a gyűjteményben vannak” – mondta Galbraith. „Most az a feladat, hogy rájöjjünk, mik is ezek a szövegek, és ez a lényege a spektrális képalkotásnak a kulturális intézményekben. Ahhoz, hogy teljességgel megértsük saját gyűjteményeinket, ismernünk kell azok mélységeit, és a képalkotás tudománya segít felfedni mindezt.”

A hallgatók szívesen vizsgálnák meg, az Amerika-szerte megtalálható, Ege-gyűjteményből származó kéziratok közül mennyi palimpszeszt még ezen kívül. A közeli Buffalo és Erie Megyei Közkönyvtárban egy másik Ege-lapot is megvizsgáltak, amely szintén újrafelhasznált pergamennek bizonyult. Igyekeznek felvenni a kapcsolatot minél több gyűjteménnyel, amely tartalmaz Ege által eladott vagy adományozott szöveget. A szövegek felfedésével a paleográfusok is megkezdhetik megfejtésüket és értelmezésüket.

A hallgatók a 2021-es Középkori Tanulmányok Nemzetközi Konferenciáján is meg fogják osztani eredményeiket, továbbá bemutatják a projektet az egyetem saját, Imagine RIT című tudományos fesztiválján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma