Élő pajzsként használták az őslakosokat a japán védők Okinava szigetén

Fogság helyett halál

Az öngyilkos támadások a szárazföldön is gyakoriak voltak: a japán katonák nagy része, de még az okinavai őslakosok is nagy számban elhitték a japán propaganda állításait, miszerint az amerikaiak kezei közé kerülve csak a kegyetlen megaláztatás és halál várna rájuk, ezért sokan vetettek önkezükkel véget életüknek, avagy választották a biztos halált egy-egy harci helyzetben. A katonák öngyilkosság, illetve öngyilkos akciók céljából nagy mennyiségű kézigránátot osztottak szét a civil lakosság körében a szigeten.

Az amerikai inváziós erő parancsnoka, Simon Bolivar Bruckner tábornok (aki június 18-án a frontvonalban vesztette életét) maga is propaganda-röplapok szórásába kezdett a sziget települései felett a levegőből, ennek hatására mintegy 7000 japán katona adta meg magát Okinaván.

Nem csupán az egyszerű katonák és kétségbeesett civilek ugrottak le magaslatokról vagy robbantották fel magukat: Usidzsima tábornok és helyettese, Csó Iszamu is szeppukut (rituális öngyilkosságot) követett el június 22-én. A harcok ezt követően értek véget.

Az amerikaiak a legtöbb forrás szerint 14 000, mások szerint azonban akár 20 000 halálos veszteséget is szenvedhettek a harcok során, míg a japán oldalon 77 000-től 110 000-ig terjednek a becslések. A mintegy 300 000 főt kitevő okinavai lakosság csaknem fele, több mint 140 000 ember vesztette életét.

A szigeten található épületek 90 százaléka megsemmisült a harcok során, számtalan kulturális kinccsel és történelmi emlékkel egyetemben, az üde dzsungel pedig nagyrészt kopár sártengerré változott. Az amerikaiak bevezették a katonai közigazgatást és kiépítették máig tartó katonai jelenlétüket – a Kadena repülőtér ma az Egyesült Államok legnagyobb légibázisa Ázsiában.

Okinava valódi jelentősége végül nem került megméretésre a háború során, mivel az augusztusban Hirosima és Nagaszaki városaira ledobott atombombák hatására Japán beleegyezett a feltétel nélküli megadásba.

Egyes történészek szerint éppen az okinavai vérfürdő volt az, ami kiváltotta az atomtámadásokat – a veszteségeket látva az amerikai vezetés minden erejével el akarta kerülni, ha lehetett, a japán főszigetek közvetlen lerohanását.

1. A végső csata helyszíne
2. A Jamato és más öngyilkos küldetések
3. Fogság helyett halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?