Ellenség a baloldalon - így működött a Horthy-korszak politikai rendőrsége
2015. szeptember 29. 14:05 MTI
A Horthy-korszak politikai rendőrségének történetéről átfogó képet nyújtó kötet jelent meg Ellenség a baloldalon címmel Varga Krisztián történész, rendőr százados tollából a Jaffa Kiadó gondozásában. A szerző elmondta, hogy a fizikai bántalmazás általában elválaszthatatlan a korszak rendőrségeinek vizsgálatától, hiszen a verés egész Európában és az Egyesült Államokban is bevett rendvédelmi gyakorlat volt. Úgy véli azonban, annak meghatározása, hogy egy adott állam politikai rendőrsége kit bántalmaz, rendszer-specifikusnak tekinthető. Kiemelte, hogy a Horthy-korszakban a gyanúsítottakkal szembeni bánásmód leképezte a különféle társadalmi osztályokhoz való viszonyt is.
Korábban
A szerző elmondta: a szóban forgó időszak állambiztonsági szerveinek munkáját feldolgozó monográfia a rendszerváltást megelőzően született legutóbb, Hollós Ervin meglehetősen ideologikus, ugyanakkor megkerülhetetlen munkája 1971-ben jelent meg Rendőrség, csendőrség, VKF 2. címmel. Varga Krisztián 8-10 éve kezdett el foglalkozni a témával, amikor az Állambiztonsági Szolgálati Történeti Levéltárában (ÁBTL) kezébe került a Wayand Tibor egykori magyar királyi detektívfelügyelő II. világháború után született vallomásait tartalmazó dosszié. A visszaemlékezés a Horthy-rendszer politikai rendőrségének működéséről szólt.
"A legfontosabb tanulság számomra az, hogy minden korszak politikai rendőrsége tulajdonképpen leképezi magát a politikát, az adott rendszer államberendezkedését is" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a Horthy-rendszer jellegzetességei - a végrehajtás túlsúlya a törvényhozáshoz képest, valamint a végrehajtó apparátus egyfajta önjárósága - mind kimutathatók az időszak politikai rendőrségének működésében.
Varga Krisztián szerint a korszak politikai rendőrségénél a módszerek és eszközök tekintetében hasonlóság figyelhető meg a későbbi kommunista irányítású állambiztonsági szolgálatok gyakorlatához képest. Az 1920-as és 1930-as években ugyanúgy alkalmazták a besúgókat, a telefon lehallgatást és levélcenzúrát, mint ahogy a kommunista uralom alatt, emellett a Horthy-korszakban is bevett gyakorlat volt az őrizetbevett személyek kényszervallatása, verése.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Horthy-rendszer politikai rendőrsége sosem vált totalitárius erőszakszervezetté, hiszen maga az általa védett politikai berendezkedés sem volt totalitárius. És bár szervezetileg folyamatosan bővült - a korszak végére a kezdeti néhány tíz fős állomány közel 200 fősre hízott -, sosem alakult át olyan jellegű túlbürokratizált szervezetté sem, mint "népi demokratikus" utódszervezetei.
Varga Krisztián elmondta, hogy a fizikai bántalmazás általában elválaszthatatlan a korszak rendőrségeinek vizsgálatától, hiszen a verés egész Európában és az Egyesült Államokban is bevett rendvédelmi gyakorlat volt. Úgy véli azonban, annak meghatározása, hogy egy adott állam politikai rendőrsége kit bántalmaz, rendszer-specifikusnak tekinthető. Kiemelte, hogy a Horthy-korszakban a gyanúsítottakkal szembeni bánásmód leképezte a különféle társadalmi osztályokhoz való viszonyt is. Míg egy kommunista gyanúval őrizetbe vett munkás szinte biztosan kegyetlen verést kapott, ugyanazon okból bevitt középosztálybeli diplomás "úriember" - legyen bármennyire ismert kommunista, mint például Rákosi Mátyás - elkerülhette a fizikai bántalmazást.
A Horthy-rendszer alatt a városokban aktív rendőrség és a vidéket felügyelő csendőrség között a politikai ügyek felgöngyölítése terén sajátos vetélkedés alakult ki, amely szemléletbeli különbözőségekre is visszavezethető. A nem csupán a kommunisták, hanem minden baloldali szervezkedés - így például a törvényesen működő szociáldemokrata párt - ellen szigorúan fellépő csendőrséget mint katonai őrstestületet a rendvédelem mellett társadalmi kérdések "megoldására" is bevetették, szabadjára engedve ezzel bizonyos militarista elképzeléseket - véli Varga Krisztián.
"Ha a siker fokmérőjének azt tekintjük, hogy az állambiztonsági szervek mennyire tudják fenntartani az adott rendszer struktúráit, az elit hatalmát, akkor mindenképpen sikeresnek nevezhető a Horthy-korszak politikai rendőrségének munkája" - hangsúlyozta a kutató. A Horthy-rendszer politikai rendőrségének munkájába és működésébe betekintő kötetet csütörtökön mutatják be Budapesten, a szerzővel Müller Rolf történész beszélget.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
