Ellenkező irányban járják végig a Srebrenicából menekülők útvonalát

A békemenet a Tuzla melletti Nezuk faluból indul szerdán. A menet résztvevői az ellenkező irányban járják végig azt az utat, amelyet a szerb csapatok elől Srebrenicából Tuzlába menekülő lakosság járt be egykor. A menet péntek este ér Srebrenicába. Szombaton várhatóan mintegy 50 ezren - többek között 30 külföldi delegáció, köztük a magyar külügyminisztérium tagjai - vesznek részt a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából a várostól északra fekvő Potocari faluban kialakított központi emlékhelyen tartandó megemlékezésen, a szervezők a világ minden tájáról várnak vendégeket.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. A folyamatos kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra Srebrenica melletti potocari emlékhelyen. Idén 136 újonnan azonosított áldozatot temetnek el, ezzel 6377-re nő az ide temetett áldozatok száma. A most azonosított áldozatok között 18 kiskorú van.

A srebrenicai vérengzés megosztja a két országrészből álló Bosznia-Hercegovinát. Míg az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta részének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak vezetése gyásznappá nyilvánította július 11-ét, addig a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban még azt sem ismerik el, hogy húsz évvel ezelőtt népirtás történt a kelet-boszniai városban.

A Bosznia-hercegovinai Föderációban viszont tavaly óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben minősítette népirtásnak a Srebrenicában történteket.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelőseinek tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és Ratko Mladic egykori hadseregparancsnokot. Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el".

Hasonló kijelentést tett júniusban Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is, aki úgy fogalmazott: kész arra, hogy lerója a tiszteletét a szerb erők által húsz évvel ezelőtt elkövetett mészárlás több mint 8 ezer bosnyák áldozata előtt. A szerb kormányfő azóta úgy módosította kijelentését, hogy csak azt követően dönt arról, elmegy-e a július 11-i megemlékezésre, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt London Srebrenicáról szóló határozattervezetéről. A dokumentum kedden kerül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, tartalmát eddig hatszor módosították. Az 1992-1995-ös boszniai háborúnak mintegy százezer halottja volt, és közel kétmillió ember kényszerült elhagyni otthonát. Srebrenica a nemzetiségi ellentétek, a mészárlás és az üldöztetés szimbólumává vált, amely még húsz évvel a történtek után is heves érzelmeket és reakciókat vált ki a szerbekben és bosnyákokban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai