Elhunyt Székely György
2016. február 29. 15:25 MTA
2016. február 28-án, életének 93. évében elhunyt Székely György történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Közép- és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének professor emeritusa, korábban az egyetem rektorhelyettese és a kar dékánja, a Budapesti Történeti Múzeum volt főigazgatója, a magyar és az egyetemes közép- és kora újkor kiemelkedő kutatója.
Korábban
Székely György 1924-ben született Budapesten. 1946-ban szerzett jogi doktori oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1952-ben lett a történettudomány kandidátusa, 1973-ban a történettudomány doktora és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1985-ben választották az MTA rendes tagjává.
Tudományos pályáját a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében kezdte 1949-ben, de már ekkor tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 1953-ban docenssé, 1956-ban pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. Évtizedeken át részt vett az egyetem és a kar vezetésében. 1955 és 1962, valamint 1976 és 1982 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, 1969-től 1975-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. Egyetemi oktatómunkája mellett az 1980-as években a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatói teendőit is ellátta.
1958 és 1966 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkári, majd alelnöki pozícióját töltötte be. Akadémikussá választását követően az MTA Felügyelőbizottságának, a Magyar–Lengyel és a Magyar–Svéd Történész Vegyes Bizottságnak, illetve az MTA Doktori Tanács történettudományi szakbizottságának tagja volt. Tudományos tevékenységét többször is rangos díjjal ismerték el. Megkapta az Akadémiai Díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat és a Lengyel Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is.
Széles ívű és analitikus gonddal végzett kutatásainak főbb területei a magyar és európai város- és egyetemtörténet, a 14–16. századi hazai és közép-európai társadalmi harcok, valamint az előreformációs mozgalmak története voltak. Kutatómunkája kiterjedt a magyar–bizánci és magyar–oszmán kapcsolatokra is. Személyében az akadémiai közélet és az egyetemi oktatás fáradhatatlanul tevékeny, segítőkész, megfontolt és vezetési tapasztalatokban gazdag egyéniséget veszített el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Horthy
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20