Elhunyt az utolsó japán kormányt perlő kínai szexrabszolga

Mint segítőtársa, Csang Suang-ping elmondta, utolsó napjaiban is azt remélte, önkéntesek segíteni fogják abban, hogy szenvedéseiért jogi elégtételt kaphasson. Történészek becslése szerint a második világháború idején körülbelül 200 ezer szexrabszolga szolgálta a megszálló japán csapatok katonáit elsősorban a Koreai-félszigeten és más délkelet-ázsiai országok bordélyaiban.

Csang 16 éves volt és alig néhány hónapja házas, amikor a japánok magukkal vitték. A bordélyban, ahová először bevetették, húsz napon át követtek el rajta erőszakot. Krónikus nőgyógyászati betegségekkel és lelki sérülésekkel, de túlélte. A később megbélyegzetté vált kínai nők egyikeként Csang is csatlakozott azokhoz, akik Tokióban perre mentek az egykori megaláztatások miatt. 1995-ben adták be keresetüket bocsánatkérést és kártérítést követelve. 2009-ben a legfelsőbb japán bírói testület ítéletében elismerte ugyan a bűncselekményt, de elutasította a kártérítési igényt.

Csang Suang-ping azt nyilatkozta, hogy az idős nő elhunytával a szexrabszolgák kártérítéséért folytatott kampánya is nagy veszteséget szenvedett. A mellette állók később döntenek arról, hogy folytatják-e küzdelmüket a többi túlélővel és családtagjaikkal együttműködve.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország