Elfordult a Nyugattól, és az iszlám fundamentalizmus útjára terelte Iránt Khomeini ajatollah

A tömegek kegyeltje

1902. szeptember 24-én, a perzsa időszámítás 1281. évében született a közép-iráni Khomeinben. Apja mollah (muzulmán hittudós) volt, aki a sah és a földbirtokosok hatalma ellen prédikált, ezért ellenségei fia születése után nem sokkal agyonverték.

Az elárvult ifjút tudós bátyja nevelte, majd a síita „Rómában”, Kom városában folytatott teológiai, jogi, filozófiai tanulmányokat. 1928-ban megnősült, három lánya és két fia született, legidősebb fiát száműzetése idején a sah titkosszolgálata meggyilkolta.

Khomeini az iszlám törvények és jog elismert tudósa lett, tanított, könyveket írt, ezek közül már az első közvetlen támadás volt a sah diktatórikus uralma, a külföld előtti behódolás, az iszlám kultúra módszeres lerombolása ellen.

Az 1950-es évek elején már mint főpap, ajatollah (Allah megbízottja) állt ki az iráni olajat államosító Moszadik-kormány mellett.

Gyűlölete a sah és környezete iránt tovább fokozódott, amikor 1953-ban a külföldi olajvállalatok és a CIA segítségével szervezett puccs megbuktatta a kormányzatot.

Khomeini szónoklataiban ostorozta a Mohammad Reza Pahlavi által 1962-ben meghirdetett „fehér forradalmat”: a kapitalizálódást, a külföldi tőke bevonását, a feudalizmus maradványainak felszámolását, a földbirtokok (köztük az egyháziak) kisajátítását, az egyházi előjogok megtépázását, mindazt, amit a perzsa hagyományok és életforma lerombolásának tartott.

A sah 1963-ban őrizetbe vetette, mire tüntetéshullám árasztotta el az országot, a „Halál vagy Khomeini” jelszót skandáló tömeg és a hadsereg összecsapásaiban több ezer ember vesztette életét.

Mohammad Reza Pahlavi ezután állítólag kétmillió dollárt ajánlott fel neki, ha külföldre távozik, mire Khomeini a dupláját ígérte, ha a sah vonul vissza a politikától. Hogy miből szerezte volna a pénzt? „Nekem csak egy szót kell szólnom, és másnapra a bazárból összegyűlik a négymillió” – felelte.

Khomeini ereje nemcsak az iszlámból, a tömegek fanatizmusából fakadt, mögötte állt a külföldi tőke behatolása által veszélyeztetett, az évszázadok alatt családi, etnikai, vallási és törzsi szálakkal összefonódott nagyhatalmú bazár is. Khomeinit halálra ítélték, de mivel a vallási vezetés „nagy ajatollahnak” nyilvánította, „csak” száműzték az országból.

1. A tömegek kegyeltje
2. Száműzetésből a hatalomba

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye