Élete végéig kételkedett bátyja rémtetteiben Hitler húga

A név mögött

1930-ban egy Paula Hiedler nevű nőt elbocsátottak állásából egy bécsi biztosítótársaságnál. Az esemény meglepte a nőt, aki keményen dolgozó, értékes munkaerőnek tartotta magát. Mint később kiderült, nem a teljesítményével volt gondja alkalmazóinak, hanem a családnevével.

Míg a Hiedler nem számított kimondottan ritka névnek német nyelvterületen, egy másik változatban – Hitler – már Ausztriában is ismert volt, mégpedig éppen Paula bátyja, Adolf politikai tevékenysége miatt. Miután kiderült, hogy az írásbeli különbség ellenére a nő a Németországban aktív szélsőségesek vezetőjének közvetlen rokona, főnökei szabadulni akartak tőle.

Mielőtt azonban családneve miatt hátrányok kezdték volna érni az életben, Paula egy középosztálybeli család legkisebb gyermekeként átlagosnak mondható életet élt. Az 1896. január 21-én született Paula volt Alois és Klara Hitler utolsó gyermeke, rajta kívül e házasságból származott Adolf és több, gyermekként elhunyt testvér is, továbbá velük élt két féltestvérük, ifjabb Alois és Angela, édesapjuk második házasságából.

Paula hatéves volt, amikor édesapjuk elhunyt (vélhetően mellkasi belső vérzésben), és Klara a gyermekekkel a leondingi családi otthonból egy szerény lakásba költözött Linzben, ahol a férje halála után járó állami segélyből tartotta el magukat. Paula és Adolf egyaránt gondoskodó anyaként emlékeztek vissza rá, aki minden idejét nekik szentelte.

Mindössze öt évvel férje halála után azonban Klara is életét vesztette: 1906-ban észrevett egy dudort a mellén, de nem foglalkozott vele. Az orvos végül mellrákot állapított meg, azonban Adolfra hagyta a hír közlését anyjával és húgával. Klara ezt követően elfogadta sorsát, a 11 éves Paula pedig egyre inkább hét évvel idősebb bátyjára támaszkodott haldokló édesanyjuk helyett.

Klara halála után Adolf Bécsbe költözött, míg Paula a kicsiny linzi lakásban maradt. Eleinte mindketten az apjuk halála után járó segélyből éltek, valamint az édesanyjuké után járó kevés árvasági támogatásból, Adolf azonban idővel lemondott ezekről húga javára. Paula igyekezett a saját lábára állni, míg bátyja művészi karrierről szőtt álmainak megvalósításán dolgozott.

1. A név mögött
2. A Führer húga
3. A háború után

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye