Éhség Rómában - így oldotta meg a birodalom egymillió éhes száj betömését
2015. november 2. 12:45
Korábban
Vadállatok Ostiában
Az új kikötő gigantikus méretekkel rendelkezett. A 800 méter széles, 7 méter mély kikötőmedencét Ostiától 4 kilométerre északra ásták ki. Oldalsó széleit kőfalakkal erősítették meg, a kikötő bejáratához mindkét oldalon egy-egy hosszú, ívelt mólót építettek a víz alatt megszilárduló római betonból. Az építészek a kikötő bejárata elé – a téli viharoktól való megóvása érdekében – egy hatalmas hullámtörő gátat terveztek.
Suetoniustól tudjuk, hogy a hullámtörő alapjául egy hatalmas hajó szolgált, amelynek rakterébe óriási betontömböket hordtak, hogy el tudják süllyeszteni. A hajó fölé az éjszaka közlekedő vitorlások tájékozódásának megkönnyítése érdekében egy magas világítótornyot építettek. Ezt követően két csatornát ástak a kikötő és a Tiberis közé, hogy a hajók rakományát folyami dereglyéken Rómába szállíthassák. Az építkezés végül egészen i. sz. 64-ig tartott. Nero császár a kikötő megépülésének tiszteletére kiadott egy emlékérmet, amelyen a kikötő mellett a gátak és hajók képe volt látható.
Megnyitása után a Földközi-tenger legkülönbözőbb vidékeiről érkező teherhajók lepték el az új kikötőt, a Portus Ostiensist. Becslések szerint Róma évi 270 ezer tonna búzát importált, mely nagyrészt az új kikötőn keresztül érkezett Egyiptomból és Észak-Afrika egyéb területeiről. A kikötőmunkásoknak éjt nappallá téve dolgoztak, hogy a nagy mennyiségű áru Rómába jusson. A búzát nagy zsákokban, a bort és olajat nehéz cserépedényekben, amforákban szállították. Egy rakomány akár 10 ezer amforából is állhatott, és meglehetősen kemény munka volt az árut a raktér fojtó melegéből kicipelni.
Egy 250 tonnányi búzát szállító hajó kirakodása 7-8 napot vett igénybe, mégis ez szinte semmi nem volt a márvány- és gránitszállítmányokhoz képest, amelyekre Róma nagyszabású építkezéseihez volt szükség. A súlyosabb rakományokhoz fából ácsolt darukat használtak. Ostiába rabszolgaszállítmányok is érkeztek, a legnagyobb feltűnést pedig az Afrikából szállított, ketrecekbe zárt vadállatok: oroszlánok, majmok, orrszarvúk és elefántok keltették, melyeket gladiátorviadalokra vittek tovább Rómába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap