Egymás után kétszer is elvitte őket az „isteni szél”, a mongolok feladták Japán meghódításának tervét

Egy világbirodalom felemelkedése

A mongolok felemelkedése egyetlen személyhez köthető, aki természetesen nem volt más, mint Dzsingisz kán (1206 – 1227). 1206-tól kezdve, amikor is a mongolok nagykánjává választották, a lovasok meghódították Ázsia nagyobbik felét.

1227-es haláláig meghódította Kína egy részét, Közép-Ázsiát, megdöntötte a kara-kitájok országát, és meghódította a Hvárezmi Birodalmat. Utóbbi hadjárata során egy mongol hadsereg megkerülte a Kaszpi-tengert, és a Kalka-menti csatában legyőzték az oroszok és a kunok egyesített erőit.

Halála után a fia, Ögödej nagykán (1229 – 1241) folytatta a hódításokat. 1233-ban befejezte Észak-Kína meghódítását, és legyőzte az azt uraló Csin-dinasztiát. Háborúzott Korea meghódításáért, és csapatai elfoglalták Kasmírt, majd lerohanták Indiát is. Kelet-Európa, amelyet az orosz fejedelemségek és a kunok uraltak, szintén ekkor került a mongolok fennhatósága alá, de legyőzte a lengyeleket és a magyarokat is, noha tartósan nem kerültek alávetett státuszba.

Ekkor a birodalom már Bulgáriától egészen a Csendes-óceánig terjedt, és az egyes részbirodalmak, amelyeket Dzsingisz leszármazottai vezettek, egyre nagyobb önállóságot nyertek. Ögödej halála után a birodalom fokozatosan részekre esett szét. Möngke (1251 – 1259) még egységesíteni tudta a birodalmat annyira, hogy további expanzióra nyíljon lehetősége, és 1258-ban Hülegü kán, a rokona, meghódította Bagdadot.

A halála után azonban ismét viszály tört ki, amelyet a nagykáni címért vívtak a testvérei. Kubiláj kán került ki az összecsapásból győztesen, és 1260-tól ő lett a mongolok nagykánja. Politikájában végérvényesen a Távol-Keletre helyezte a hangsúlyt. Meghódította a déli Szung-dinasztiát, és önmagát Kína császárává nevezte ki.

Kubiláj megjelenésében és a birodalom megszervezésében is egyre jobban támaszkodott a kínaiakra, ő maga is felvette a szokásaikat. Bár Kína meghódítása hosszú idő után befejeződött, a további költséges és távoli vidékekre vezetett mongol akciók már nem voltak ennyire sikeresek, így a Vietnám, Burma vagy éppen Jáva szigete ellen vezetett hadjáratok kudarcba fulladtak.

1. Egy világbirodalom felemelkedése
2. Szigetország a pácban
3. Az első invázió
4. A második hullám

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai