Égett bagoly, csiganyálka, kormoránvér - 10 bizarr középkori gyógymód
2016. február 9. 08:35
Emberhús, égett bagoly, macskazsír, bikaepe, csiganyálka, vörösökör-epehólyag, kormoránvér, emberi vizelet – csak néhány összetevő, amelyek a középkori gyógyszerek alapjai voltak. Csakúgy mint manapság, az emberek a középkorban is gyakran aggódtak az egészségükért. Erre minden okuk meg is volt, ha figyelembe vesszük, hogy az orvostudomány fejletlensége, valamint a borzalmas higiénés viszonyok következtében számos, ma már könnyedén kezelhető kór halálos lehetett. A középkorban számtalan esetben használtak rendkívül szokatlan gyógymódokat, amelyek az esetek többségében semmifajta javulást nem idéztek elő a betegek állapotában, ám olyan eset előfordult, hogy a medicina valóban hatékonynak bizonyult. Az emberek gyakran saját maguk készítették el otthonaikban a gyógyszereket, amelyeknek alapanyagául a legtöbb esetben egy gyógynövény szolgált.
Korábban
Epehólyag és vizelet
Az isiászra, más néven ülőidegzsábára a középkorban a következő gyógymódot javasolták: „Végy egy kanál vörösökör-epehólyagot, két kanál borsos keresűfüvet, négy kanálnyit a páciens vizeletéből, egy fél francia diónak megfelelő köményt, valamint egy kis diónak megfelelő faggyút, majd törd és zúzd össze a köményt. Ezután forrald össze az összetevőket, amíg olyanok nem lesznek mint a kása, majd tedd a [páciens] combcsontját [csípőjét] a tűzhöz, olyan forrón, ahogyan csak bírja, és kend be a balzsammal egy negyed órára, vagy egy negyed óra felére, majd veregesd meg egy öt-hat alkalommal behajtogatott forró ruhával [a fájó részt], éjjel pedig tegyél egy sokszor összehajtogatott forró lepedőt a pontra, majd hagyd két-három napig feküdni, és ha mindezt végrehajtottad, [a páciens] már nem fog fájdalmat érezni, csak megkönnyebbülést.” A pihenés, a hőkezelés talán tényleg segíthetett a betegen, a különös kotyvalék azonban aligha.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap