„Édes, szeretett lelkem” – Ferenc József és Sisi különleges kapcsolata

2017. július 12. 12:26 Borovi Dániel, Vér Eszter Virág

„Mama (…) képtelen felfogni, hogy miért akar az ember férjhez menni, és hogyan várhat jót a házasságtól” – jegyezte fel csalódottan naplójába Mária Valéria – Ferenc József és Erzsébet kisebbik lánya –, amikor 1890-ben éppen készülődött az esküvőjére. E mondatok a császári pár házasságának egy olyan szakaszában kerültek papírra, amikor a házastársak az érzelemdús, de konfliktusoktól is terhes első időszak után már kialakították a harmonikus külön-, illetve egymás mellett élés szabályait.

Korábban

Ma legtöbben az 1950-es években készült Sissi-filmtrilógiából ismerik a császári és királyi pár történetét. A valóság – ahogyan az lenni szokott – természetesen sokban különbözik a filmben látottaktól. Az első rész a megismerkedés történetét népszínműves dramaturgiával színezte a valóságosnál romantikusabbra. A további két epizód pedig a házasság első tizenöt évének eseményeiből úgy szemezgetett, hogy a súlyos kapcsolati válságokat könnyen áthidalható konfliktusokká szelídítette. Bár a házasság további három évtizede sem volt feszültségektől mentes, a császári pár a dualizmus korának egyik szimbólumává vált.

A Ferenc Józsefnek feleséget kereső anya, Zsófia főhercegné 1853-ban saját szülőhazája, Bajorország felé fordult. Célja a családi kapcsolatok megerősítése, a német egységtörekvések támogatása, illetve a német szövetségen belüli hegemónia biztosítása lehetett, amikor választása húga, Ludovika legidősebb lányára, Ilonára esett. A hercegnőt és lányát Ferenc József közelgő huszonharmadik születésnapja alkalmából a császár családjának ekkor már rendszeres nyaralóhelyére, Bad Ischlbe hívták. Ludovika a találkozóra a kiszemelt menyasszony mellett az egyik kisebbik lányát, Erzsébetet is magával vitte. Mindenki meglepetésére a császár érdeklődését a még csak serdülő, tizenöt éves, az udvari viselkedési normákban viszonylag járatlan, így ebben a környezetben természetességével kitűnő Erzsébet keltette fel.

Lányszobából a trónra

Nem ez volt az első alkalom, amikor Ferenc József és Erzsébet – akik tehát unokatestvérek voltak – találkozott egymással. A későbbi császár az egyik 1843-as, Erzsébet szüleinek München melletti nyári rezidenciáján, Possenhofenben tett látogatását még naplóbejegyzésre is méltatta. Amikor a bécsi udvar az 1848-as forradalom eseményei elől Innsbruckba menekült, Ludovika gyermekeivel kereste fel nővérét. A látogatás során Ferenc József öccse, Károly Lajos szerelemre lobbant tíz éves unokatestvére, Erzsébet iránt, ez azonban nem vezetett házassághoz.

Borovi Dániel és Vér Eszter Virág teljes cikkét keresse a Múlt-kor magazin nyári számában