Démoni kísértések – a korai kereszténység sivatagi remetéinek élete
2015. október 19. 08:19
„Szent Antal a sivatagban, ki magának főzi a tésztát, a Sátán vele kibabrált, ellopta a villáját, de Szent Antal nem siránkozik, mossa kezeit.” Bár a tészta és a villa természetesen a költői szabadság eszközei, hiszen tizenhét évszázaddal ezelőtt még nem is léteztek, a fent idézett abruzzói (Olaszország) népdal verssorai mégis a valóságot ábrázolták. Jelképei ugyanis a 3-4. században, Egyiptomban élt remete, Szent Antal heroikus küzdelmének, amelyet a sivatagi élet nehézségeivel szemben kellett megvívnia. A korai kereszténység időszakában korántsem Szent Antal volt azonban az egyetlen, aki ezt a szokatlan életformát választotta.
Korábban
Sivatagi aszkéták
Szent Antal élete több mint száz esztendejének túlnyomó részét Egyiptom legelszigeteltebb részein töltötte, ezért még a tevéknél is jobban megismerte a sivatagot. Eleinte egy – a Nílus nyugati partján fekvő – sírbolt volt a szállása, majd 313-tól – 351 és 357 között bekövetkező – haláláig a Kolzim-hegy egyik barlangjában élt a Szuezi-öböl partján. Nyolcvan év remetelét a legmostohább körülmények között: párnaként kő, étkezés gyanánt kenyér vadvirágokkal, társként pedig sasok, skorpiók és sivatagi farkasok szolgáltak. Bár ennek alapján azt is gondolhatnánk, hogy Szent Antalnak egész egyszerűen elment az esze,a valóság egészen mást mutat. A 3-4. században a sivatagi aszkétaéletmód ugyanis népszerű jelenségnek számított a keresztény Keleten.
Bár a remeték közül a Nílus partján fekvő Koméban (ma Qeman-al-Arous),jómódú földműves családba született, analfabéta Antal tett szert a legnagyobb hírnévre, nem ő volt az első, aki ezt a különös életvitelt választotta. Amikor Antal visszavonult a Kolzim-hegy lankáira, egy magányos aszkéta látványa fogadta: a későbbiekben szintén szentté avatott Pál, egy gazdag thébai (ma Luxor) családból származó férfi élteaz életét sivatagi remeteként.
Míg a Szuez környékén, egymástól távoli barlangokban lakó remeték száma meglehetősen csekély volt, addig az Alexandriától délre található Nitriai-sivatagban mintegy ötezer, a bűnbánó banditát, Etiópiai Szent Mózest követő szerzetes élt. A világtól elvonulók motivációi azonban rendkívül különbözőek voltak. Mózes a hatóságok, Remete Szent Pál a római uralkodó, Decius üldöztetése elől menekült, Szent Antal azonban büntetlenül vonult el a Kolzim-hegyre, mégpedig ugyanabban az évben, amikor Nagy Konstantin római császár engedélyezte a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap