Deformált gyermekkoponyára bukkantak a Krím-félszigeten

Az Orosz Tudományos Akadémia régészeti intézetének munkatársai és lelkes önkéntesek már a harmadik hete végeznek ásatásokat a Krím keleti részén, a Kercsi-félszigeten lévő, Kyz-Aul nevet viselő nekropoliszban. Több tucatnyi sírt tártak fel, legtöbbjük a Kr. e. 1. és a Kr. u. 3. századból való. Többek között találtak már egy szarmata harcost, aki egy monumentális kőkriptában aludta örök álmát, továbbá egy lovas sírt is, ám a legkülönlegesebb felfedezés a deformált koponyájú gyermek volt. Egyébként a többi sírban a helyszínen eddig még nem találtak hozzá hasonlóan eltorzított koponyájú elhunytat.

Az osteológiai elemzés egyértelműen kimutatta, hogy fiúgyermekről volt szó, és mivel a fejelágya (kutacs, fonticulus, a csecsemő koponyájának azon puha része, ahol a koponyavarratok találkoznak) nem volt teljesen benőve, becslésük szerint 18 hónapos korában halhatott meg. A radiokarbonos analízis szerint a Kr. u. 2. században élhetett, amikor a Kercsi-szoros környéke a hellén világ peremvidékéhez tartozó Boszporuszi Királyság része volt, amely fokozatosan került a Római Birodalom befolyása alá, ám mindig is nagy volt a szarmata hatás.

A fiatal gyermek csontjai kiváló állapotban maradtak meg. A feje mellé egy agyagedényt helyeztek, amelyben néhány apró, színes üveggyöngy kapott helyet. A fiú egy rézötvözetből készült, apró karperecet viselt a jobb csuklóján. Koporsóra utaló jeleket nem találtak a kutatók, a hozzátartozói a földbe temették a gyermeket.

A koponya formája miatt a régészcsapat, majd a nemzetközi sajtó is „aliensírnak” keresztelte el a leletegyüttest. Természetesen nem idegenek jelenlétére utal a különleges fej, hiszen koponyaformálás már évezredek óta jelen van az emberiség történelmében. Jó példa erre a Fekete-tenger környéke, ahol számos nép próbálta formálgatni gyermekei kobakját. A környéken leginkább a szarmatákra volt jellemző mindez.

A bizarr szokás még csecsemőkorban vette kezdetét, amikor a gyermekek koponyacsontjai igen rugalmasak és formálhatóak. A Fekete-tenger mentén egyszerűen „becsomagolták” a fiatal fejet, és a kötés szorítása segítségével nyújtották meg a koponyát. A hosszúkás fejformát egyrészt esztétikusabbnak vélték akkoriban, másrészt a szarmata kultúrában mindez az erőt szimbolizálta. Elsősorban azoknál a gyermekeknél alkalmazták ezt a módszert, akikből elit harcost kívántak faragni.

A gyermek temetkezési ideje egybeesik azon évekkel, amikor a Boszporuszi Királyság egyre inkább kezdett elszarmatásodni. A valószínűleg török nyelvű, egyes vélemények szerint a szkíták rokonainak tekinthető nép egyébként a nehézlovasságával harcolt az államalakulatban. A 2. században kihalt a görög származású dinasztia, „pótlásukról” pedig ezt követően a szarmaták gondoskodtak. E váltás jelentős kulturális változásokkal járt. A kézműves termékeken a görög motívumokat felváltották a szarmata stílusú szimbólumok, a ruházkodás terén pedig a tunika eltűnt, és egyre többen kezdtek el nadrágot, valamint hosszú ujjú, ingszerű felsőt hordani.

Ezekben az időkben a királyság békében állt a Római Birodalommal, amely az első századtól kezdve harcolt az egyre kevésbé független állammal. Marcus Aurelius 175-ben azonban tető alá hozta a békét. A szerződés értelmében a szarmaták 8 ezer fős nehézlovassággal támogatták meg a római légiókat. Közel négyezren közülük igen messze kerültek az otthonuktól, ugyanis a britanniai Hadrianus falához vezényelték őket, aminek a dokumentumokon túl régészeti bizonyítékai is vannak, ugyanis számos, szarmata díszítésű tárgy – fegyver, gyöngyök – került elő a fal mellől.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?