Darált disznóhere és forralt bor – hogyan kezelték a férfi terméketlenséget a középkorban?
2017. augusztus 15. 13:59
Közkeletű hiedelem, hogy a modern orvostudomány megjelenése előtt kizárólag a nőket tartották felelősnek azért, ha egy házaspár gyermektelen volt. Valójában már a középkorban is találkozhatunk olyan orvosi és vallási szövegekkel, amelyek a férfimeddőség különböző okait boncolgatják és lehetséges gyógymódokat sorolnak fel.
Korábban
Az egyik leggyakoribb tévhit a középkori orvoslással kapcsolatban, hogy a gyermektelenséget minden esetben a nők számlájára írták. Bár tény, hogy a terméketlenséggel foglalkozó korabeli munkák nagyobb hangsúlyt fektettek a női meddőségre, egyáltalán nem zárták ki azt sem, hogy a férj felelős a gyermekáldás elmaradása miatt.
Így például egy 12. században keletkezett, elsősorban nőgyógyászattal foglalkozó orvosi könyvben egy konkrét módszerről is olvashatunk, amely révén azt igyekeztek meghatározni, hogy a házaspár mely tagja meddő. A módszer lényege az volt, hogy a férj és a feleség is belepisilt egy-egy korpával megtöltött edénybe, majd az edényeket lezárták és kilenc-tíz napig állva hagyták. Ha valamelyik edényben ezen idő alatt kukacok jelentek meg, úgy azt az adott személy terméketlenségének jeleként fogták fel.
Az említett írás szerint egyébként a fogantatás elmaradása „éppen annyira lehet férfi hibája, mint a nőé.” A könyv ezen túlmenve – egy korábbi munkára hivatkozva – három különböző típusát is megkülönbözteti a férfimeddőségnek: „Amikor a vágy hiányzik, akkor a férfi nem kívánja a közösülést, ha a lélekben van a hiba, akkor nincsen merevedése, míg ha a magban van a hiba, úgy a közösülés során túl kevés vagy semennyi magot nem tud kibocsátani.”
Vagyis a középkori orvosok már teljesen tisztában voltak azzal, hogy a férfiak terméketlenségét a nyilvánvaló okok, így az impotencia mellett, leginkább a hímivarsejtek (még ha ezek létezéséről, ekkor még érthető módon nem is tudtak) valamilyen hiányossága okozza. Ez alapján elterjedt volt a nézet, miszerint a nagyon hideg és száraz a herék általában „generációkra használhatatlan magot” jeleznek.
Ha pedig felismerték a problémát, akkor természetesen igyekeztek rá gyógymódot is találni. Egy 15. századi orvosi recepteket tartalmazó gyűjteményben például a következőt olvashatjuk: „Ha egy férfi teherbe akarja ejteni a feleségét, akkor vegyen illatos macskamentát és forralja borban egészen addig, amíg a folyadéknak csak a harmada marad meg. Ezután ezt igya három napon keresztül éhgyomorra.” A mentás forraltbor mellett egy jóval „egzotikusabb” recept is fennmaradt egy londoni gyűjteményben: „Vedd egy disznó heréit, szárítsd meg őket, majd daráld le, szórd bele borba és igyad ezt három napon keresztül!”
A forrásaink – amelyek szinte kizárólag orvosi feljegyzések és egyházi bírósági iratok – sajnos csak arról tudósítanak minket, hogy a középkor embere számára ismert volt a férfimeddőség fogalma. Arról azonban már nem nyújtanak információt, hogy ténylegesen milyen gyakran fordultak a férfiak orvoshoz ezzel a problémával a mindennapokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.