2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Czeizel Endre a futballpályán szerette volna elkápráztatni az embereket, végül genetikus lett

2020. augusztus 10. 18:57 Múlt-kor

„Tévébohóc, spermahajder lettem… Az egészségügyi miniszter egyszer azt mondta, döntsem el, hogy tévébemondó akarok lenni, vagy orvos. Pedig nekem megadatott, ami József Attilának nem, hogy „egész népemet taníthattam nem középiskolás fokon” – épp ezért a miniszter mondatát nagyon nagy árulásnak éreztem.” Így idézte fel egy interjúban a 2015. augusztus 10-én elhunyt orvos-genetikus Czeizel Endre az orvosi szakma ellenséges hozzáállását televíziós karrierje felé. Czeizelt valóban a televíziós szereplései tették ismertté, de ő élete legmaradandóbb teljesítményeinek nem a tévés „celeb” státuszt, hanem a nemzetközi tudományos életben elért eredményeit tekintette, amelyekhez tulajdonképpen egy ifjúkori betegség segítette hozzá. A traumának köszönhetően ugyanis Czeizel tekintete a sportról az orvostudomány felé terelődött.

Czeizel Endre
Kép forrása: Wikimedia Commons

Czeizel Endre iparos-vállalkozó családba született. Édesapja, Czeizel Ignác az első világháború előtt egy 80-100 főt foglalkoztató festő-mázoló vállalkozást vezetett. Az 1935-ben született Czeizel a második világháborút követő kommunista hatalomátvétel után ennek minden hátrányát megtapasztalhatta. A gimnáziumba ugyanis nem akarták felvenni abból az indokból kifolyólag, hogy családja egykor a munkásságot kizsákmányoló réteghez tartozott. Jó tanulmányi eredményei miatt végül mégis bejutott a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba.

Czeizel eleinte nem a természettudományokban, hanem a sportban, a futballban jeleskedett. A Vasas ificsapatával bajnokságot nyert, és olyan tehetséges volt, hogy beválogatták az ifiválogatottba is. A munkásosztály csapata, a Vasas később komoly aduvá vált a fiatalember kezében, mert a „polgári származású”, ezért politikailag megbízhatatlan Czeizelt először nem   akarták felvenni az orvosi egyetemre. Orvosi pályaválasztását még egy tény hátráltatta, mégpedig az, hogy az ifjú futballistát jobban érdekelte a történelem, mint a gyógyítás mestersége. Apja kérésére azonban ez utóbbi, és nem a történészi pálya mellett döntött. A Vasasban eltöltött sikeres sportolói tevékenységére tekintettel pedig megnyiltak előtte a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kapui is. Az egyetem első éve még a foci bűvöletében telt, de egy májgyulladás következtében Czeizel futballkarrierjének hirtelen vége szakadt.

Életének eme meghatározó szakaszára később így emlékezett vissza egy interjúban:

„Sajnos az első egyetemi évben májgyulladást kaptam, ami elvitte a kondimat. Egyszerűen nem tudtam többé végigfutni kilencven percet, ami akkor nagyon megviselt, még az öngyilkosság is megfordult a fejemben. Abba kellett hagynom a focit, és 'ha ló nincs, a szamár is kincs'-alapon elkezdtem tanulni.”

A „váltók átállítása” végül olyan remekül sikerült, hogy Czeizel már az egyetemi évei alatt a János-kórház szülészeti osztályán dolgozott és szüléseket is levezényelt. A szülész-nőgyógyász pályára készülő ifjú titán, aki a kórházi munka mellett ontotta magából a szakmai publikációkat is, végül summa cum laude minősítéssel végezte el az egyetemet. Az egyetemi kutatói állás azonban nem nyílt meg előtte, mivel az 1956-os forradalom leverését követően egy diákgyűlésen azt merte mondani, hogy az 56-os eseményekre nem ellenforradalomként, hanem forradalomként kell tekinteni.

Az 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben (OKI) dolgozó Czeizel Endre életének másik nagy fordulópontja az 1960-as évek közepére tehető, amikor a Szovjetunió vezére, Nyikita Hruscsov az USA-ban tett látogatása során elámult az amerikaiak által kifejlesztett hibrid kukoricafajtáktól. A szovjet pártfőtitkár hirtelen felismerte az addig „náci tudománynak” titulált genetika jelentőségét, és engedélyezte a genetikai kutatásokat. Czeizel teljes erővel belevetette magát a magzatvédelembe és a genetikába. Dániai és angliai ösztöndíjak következtek, majd kromoszómavizsgálatokkal kezdett foglalkozni.

1969-től átvette az 1962-ben létrehozott veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, amely azon alapult, hogy az országban minden születési rendellenességet kötelezően nyilvántartásba vettek. A lelkiismeretesen vezetett nyilvántartásnak köszönhetően 1975-ben sikerült felfedni a terhességmegszakítás céljából beadott ösztrogéninjekció káros hatását, amely sok esetben nem okozott abortuszt, ellenben végtaghiányos gyermekek megszületését okozta. Az ösztrogéninjekció alkalmazását végül 1979-ben tiltották be Magyarországon. A fejlődési rendellenességek regisztere Czeizel szervezőmunkájának köszönhetően mára már 38 országban létezik.

1980-ban Czeizel vezetésével létrejött a Veleszületett Rendellenességek Kóroki Monitorja, amely egy egyedülálló adatbázis létrehozásához járult hozzá. A kötelező terhességgondozás alatt ugyanis rengeteg adatot begyűjtöttek a várandós hölgyekről, így például az életkorukat, foglalkozásukat, betegségeiket, káros szenvedélyeiket, és gyógyszerszedési szokásaikat is. A rendellenes gyermeket világra hozó anya adatait pedig két egészséges újszülöttet világra hozó nőével hasonlították össze. Ennek az adatbázisnak köszönhetően a születési rendellenességek okai a szakemberek számára jól kutathatóvá váltak. Ennek kapcsán derült fény arra is, hogy a  magas láz 30 százalékkal növelheti egyes fejlődési rendellenességek kialakulását.

Az újságíróknak az OKI-ban rendszeresen nyilatkozó Czeizel pályája 1970-es évektől újabb fordulatot vett. 1973-tól a genetika népszerűsítése és a társadalom felvilágosítása céljából Czeizel Endre vezetésével elindult Az öröklődés titkai című nyolcrészes sorozat, amelyet nagy sikerrel sugárzott a televízió. Ezt később a hasonlóan magas nézettségű, a családtervezésről szóló, tíz epizódból álló Születésünk titkai című sorozat követte. A műsorok hatására az OKI genetikai tanácsadójának forgalma nagyjából a tízszeresére nőtt. Bár a nagyközönség szerette, a szakma nem nézte jó szemmel a tévébeli „showman”-kedést.

A tévézés a siker ellenére nem került Czeizel univerzumának a központjába. Az orvos-genetikus tudományos munkásságával felelt az őt leíró kollégáinak. Az angol gyermekgyógyász Richard Smithells kutatásait alapul véve, miszerint a szegényes táplálkozás idegcső-záródási rendellenességekhez (nyitott gerinc, koponyahiány) vezethet, Czeizel és munkatársai egy 5500 várandós nőt felölelő kutatásba kezdtek. A kutatás bebizonyította Smithells feltevését, miszerint ha a nők a fogantatás előtt, illetve a terhesség első három hónapjában rendszeresen vesznek magukhoz 0,8 mg folsavat tartalmazó multivitamint, akkor a fent említett fejlődési rendellenességek kiküszöbölhetők.

A felfedezés olyan jelentős volt, hogy az USA egészségügyi minisztere 1991-től intenzív lobbitevékenységet folytatott, hogy Czeizel és Smithells Nobel-díjat kapjanak. A rangos díjat Czeizel végül nem kapta meg, de a Nobel nélkül is maradandót alkotott. Munkásságának köszönhetően közel 34 ezer egészséges kisbaba jött a világra. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár