Cserben hagyták a császári hadak az erdélyi fejedelmet
2015. december 14. 13:15 MTI
Négyszáznyolc éve, 1607. december 14-én született Kemény János erdélyi fejedelem, író. Önéletrajza nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett.
Korábban
Bethlen Gábor udvarában nevelkedett, a politikával is ott kezdett el foglalkozni. Pályafutása során összesen öt fejedelem alatt szolgált, volt nagykövet Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor részére), Lengyelországban és a török Portán. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, majd kincstartó, végül az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa lett és részt vett a fejedelem hadjárataiban.
II. Rákóczi György fejedelmi tanácsosnak tette meg, de Kemény volt a kancellária nagyhatalmú vezetője is. 1657-ben a fejedelem kudarccal végződött lengyelországi hadjárata során ő is a krími tatárok fogságába esett, ahonnan csak váltságdíj ellenében szabadult. Fogságának két bahcsiszeráji esztendeje alatt a szenvedők vigasztalására állította össze Gileád balsamuma című kötetét a zsoltárok és Jeremiás siralmai szövegéből, hozzájuk csatolva a rabok számára írt imádságát.
Ugyanitt írta meg önéletrajzát, amely nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett. Később, fejedelemsége alatt is széles körű politikai levelezést folytatott, amelynek egy része nemcsak a címzetteknek, hanem a nyilvánosságnak is szólt. Első felesége, Kállay Zsuzsanna halála után második nejével, Lónyay Annával aranyosmedgyesi birtokán telepedett le, ahonnan a császáriak és az erdélyi rendek felkérésére tért vissza, hogy felvegye a harcot a törököt kiszolgáló Barcsay Ákossal. Miután 1661. január 1-én fejedelemmé választották, elfogatta Barcsayt, akit később Kozmatelkén tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak.
Nemzetközi támogatásra számítva, Kemény János kimondta Erdély törököktől való elszakadását, és I. Lipóttól kért segítséget, majd a török elől Magyarország területére menekült. A Montecuccoli vezetésével érkező császári hadak azonban csata nélkül visszavonultak, miután a török Apafi Mihályt nevezte ki Erdély fejedelmévé. A cserbenhagyott Kemény mégis megpróbálta a trónt visszaszerezni, de 1662. január 23-án, a nagyszöllősi csata hevében lezuhant a lováról és szörnyethalt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.