Csalásokat és trükköket is tartalmazott a túlvilági élethez az egyiptomi Halottak Könyve
2022. szeptember 21. 16:29 Múlt-kor
Korábban
A gazdagok segédlete
A Halottak Könyve széles körű használata miatt több ezer példány maradt fenn az utókor számára, azonban a régészeti anyag alapján az is megállapítható, hogy korántsem volt hozzáférhető minden egyiptomi számára.
A körültekintően, kézzel írt szövegek és a gazdag illusztrációk miatt a rituális papiruszok meglehetősen költségesek voltak, és valójában csak a jómódúak engedhették meg maguknak, hogy ilyenekkel temessék el őket – ennek megfelelően csak a gazdag sírokból kerülnek elő.
„A Halottak Könyve nem olyasmi volt, aminek feltétlenül meg kellett lennie” – mondta el Stephen Quirke, a University College London Petrie Múzeumának professzora. „Egyfajta ráadás-luxuscikk volt, amely megnövelte az örök élet elnyerésének esélyét. Nagyon hangsúlyos és kívánatos adaléka volt az eleve gazdag temetkezéseknek.”
Temetési menet egy ókori egyiptomi falfestményen
Az ókori egyiptomiak hite szerint a halál után az ember szelleme, a ba elhagyta a testet, de csupán ideiglenesen. Időről időre vissza kellett térnie a holttesthez, ehhez pedig utóbbinak épen kellett maradnia. Emiatt alakult ki a mumifikálás gyakorlata: a holttest konzerválása nélkül lehetetlenné vált volna a túlvilági élet.
Az oszlás megakadályozása azonban önmagában nem garantálta a túlvilági életet: a bának számos különféle akadályt kellett leküzdenie az út során, a Halottak Könyve pedig ehhez felbecsülhetetlen értékű segítséget jelentett. A tekercseket ezért gyakran a szarkofágba helyezték, egyes esetekben magába a gyolcsba, amelybe múmiát tekerték.
Kétségtelen, hogy az ókori egyiptomiak rendkívül veszélyes helyként képzelték el a túlvilágot, telis-tele a való életben az emberre veszélyt jelentő teremtmények mágikusan eltúlzott változataival. A Halottak Könyvének varázsigéi tartalmaztak ráolvasásokat a kígyók, krokodilok és különféle ízeltlábúak ellen, azonban maguk az istenek is fenyegetést jelenthettek. Ozirisz „hegyes ujjú” segítői például saját „mészárszéküknél” várták a tévelygő holtakat.
A csapdák és a fizikai megsemmisülés mellett komoly veszélyként számoltak azzal, ha a halott fejjel lefelé fordított helyzetbe kerülne: az egyiptomiak hite szerint ez felborította az illető emésztőrendszerét. Ennek megakadályozása végett a Halottak Könyve egyes példányai tartalmaztak egy igét arra, „hogy ne egyen ürüléket és ne igyon vizeletet a túlvilágon”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap