7 végzetes pillanat

60 éve indult újra a Filmhíradó

2005. június 2. 10:54

1945. június 2-án mutatták be a II. világháború utáni első magyar filmhíradót Mafilm Krónika címmel.

Archív filmkocka a milleniumi
ünnepségekről
Ferenc Józsefnek az ezredévi ünnepséget megnyitó szerepléséről készültek az első magyar mozgófényképes híradások. A felvételeket azonban nem mutatták be nyilvánosan, mert - a szóbeszéd szerint - a képekről hiányzott a király feje. Fennmaradt ellenben és a Filmarchívum féltett kincse a vármegyék lovasbandériumainak millenniumi díszfelvonulása az Andrássy úton, a Lánchíd pesti hídfőjének korabeli, lovaskocsis forgalma és a II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozataláról 1906-ban készült tudósítás - ezek képezik a magyar filmhíradás kezdeteit.

1913-ban két ismert újságíró: Frönlich János és Fodor Aladár Kino Riport néven megszervezte a rendszeres filmhíradást, melynek különösen az I. világháború eseményeiről készült tudósításai váltottak ki nagy érdeklődést. Az őszirózsás forradalom alatt Az Est és a Pesti Napló munkatársainak közreműködésével heti filmhíradót jelentettek meg. A Horthy-korszak kezdeti éveiben több filmcég is kibocsátott alkalmi filmhíradókat. Ezután 1930-ra a Magyar Film Iroda Rt. által alapított Magyar Híradó - kormánytámogatással - monopolhelyzetbe jutott, s már külföldi eseményeket is közölt, így alakult ki a Rákóczi-induló főcímzenéjéről jól ismert M.F.I. Világhíradó. 1930-tól már hanggal ellátva jelent meg az M.F.I. híradója, Anglia és Németország után harmadikként Európában. Az M.F.I. Rt. alapításában és fejlesztésében döntő szerepet játszott Kozma Miklós. A nyilas hatalomátvétel után megszűnt az M.F.I. Világhíradó, új vezetéssel Hungarista Híradót bocsátottak ki.

1945. június 2-án mutatták be a II. világháború utáni első magyar filmhíradót Mafilm Krónika címmel. Az első szám a romjaiból újjáépülő ország mindennapjairól készült filmriportokat tartalmazott. 1948-ban Új Magyar Film Iroda Rt. néven összevonták a filmhíradókat, majd az államosítás után, 1949 áprilisától a magyar Filmhíradó szolgálta a kommunista pártpropagandát. A pártutasítással irányított és szigorú cenzúrával ellenőrzött híradógyártás 1953 júniusa után vált - némileg szerkeszthetővé. Az 1956-os forradalom leverése után a Filmhíradó szigorúan együtt haladt a Kádár-kormány politikai ideológiájával. Új kihívást teremtett azonban az 1957-ben indult TV-Híradó.

A mozilátogatók érdeklődésének fenntartására több kísérlet is történt, de a Filmhíradó 1989 májusában végleg megszűnt, szerepét átvették a televíziók híradói.

(MTI)
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!