2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A trójai háború a történészek szerint

2004. május 18. 01:21

Csupán Homérosz képzeletének szülötte Szép Heléna elrablásának hollywoodi vászonra kívánkozó története? Vagy azoknak a komoly történészeknek van igazuk, akik azt állítják, a trójai háború csakugyan megtörtént? És egyáltalán, hogy lehetett elhinni azt az átlátszó trükköt a falóval - vagy épp ezen a ponton kell keresnünk a mitikus szimbólumokat? A National Geographic a Brad Pitt főszereplésével a napokban bemutatott film kapcsán utánajárt a Trójával kapcsolatban megfogalmazott, valós bizonyítékokon alapuló történészi álláspontoknak.

Korábban

Mégis megtörtént a trójai háború
A Théba alól előkerült, lineáris B írással telerótt agyagtáblákon feltűnően gyakran fordulnak elő a Homérosz Íliászában szereplő városok és személyek.
Hellász aranya
A görög ékszerművességet bemutató kamarakiállítás voltaképpen a Görög Köztársaság ajándéka.
Szép Heléna palotája
Egészen biztos vagyok abban, hogy a Homérosz által megénekelt Menelaosz király palotáját találtam meg - nyilatkozta Theodore Spyropoulos régész.
Aki megtalálta Tróját
Kevesen tudják, hogy a német Heinrich Schliemann eredetileg kereskedő volt és csak másodsorban műkedvelő archeológus. De ez végül is lényegtelen, hiszen Trója megtalálásával végleg bevéste magát a történelem márványkönyvébe.

Kilenc Trója a föld alatt

Homérosz eposza, az Íliász szerint Párisz, a trójai királyfi elrabolja Szép Helénát, Menéláosz király feleségét. Az eredmény: a hellén városállamok Akhilleusz vezetésével megostromolják Tróját.

Az irodalomtörténet szerint Homérosz a 8. vagy a 9. században írta monumentális művét, vagyis több száz évvel a trójai háború feltételezett ideje után. A történet jó része kétségkívül a fantázia terméke - még Akhilleuszt vagy Helénát is annak kell tekintenünk, hiszen létezésükre a történettudomány eddig semmilyen bizonyítékot sem szolgáltatott. A történészek tekintélyes hányada mégis azt állítja: nemcsak Trója városa létezett a valóságban, hanem a trójai háború is valós történelmi esemény volt. Véleményük szerint azonban inkább elhúzódó háborús konfliktus, semmint egyetlen monstre összecsapás teremtett alapot az eposznak.

`A régészeti és a szövegtani bizonyítékok alátámasztják azt az elképzelést, hogy a trójai háború - vagy inkább háborúk - csakugyan megtörténtek. Homérosz azonban nem a teljes konfliktust írta meg, hanem kiválasztott a csaták közül egyet, és egy tíz évig elhúzódó, nagyszabású sagát fabrikált belőe` - véli Eric Cline, a washingtoni George Washington egyetem tanára.



Melyik az igazi Trója?

Heinrich Schliemann 1870-ben, a mai Törökország északnyugati részén ásta elő a ma Trójának vélt ősi várost. A mai történettudomány teljes egészében az autodidakta német régésznek tulajdonítja a felfedezés dicsőségét, pedig Schliemann a brit régész, Frank Calvert utasítására kezdett el ásni a végül is nyerőnek bizonyult ponton.

A Hisarlik török város melletti 19. századi ásatás nem kevesebb mint kilenc, egymásra épülő várost hozott napvilágra. A városok közös jellemzője, hogy középen egy erőd emelkedik, körülötte pedig lakóházak vannak. A városok körül erős védőfal húzódott.

Schliemann kíváncsiságát mi is korbácsolhatta volna fel jobban, mint Trója legendás kincseinek megtalálása. Meg sem állt a második rétegig, ahol rá is bukkant egy adag ékszerre - meggyőződése szerint épp Szép Heléna ékszereire. Csakhogy a csecsebecsék épp ezer évvel voltak idősebbek annál az időpontnál, ahová Homérosz a trójai háborút helyezte eposzában.

A mai régészek szerint a hatodik vagy a hetedik réteg rejtheti azt a Tróját, mely az Íliászban az akhájokkal csatázott. A kettő közül is a hatodik rétegben rejlő, impozáns, jómódot sugárzó és erős város lehetett az eposz Trójája. A probléma csak az, hogy az i. e. 1250 körül elpusztult várost nem háború, hanem földrengés döntötte romba.



Költői szabadság

Homérosz műve talán erre a furcsaságra is magyarázattal szolgálhat.

Az Íliász szerint a görögök egy hatalmas, üreges műló segítségével hatolnak be a városba. Az `ajándék ló` azonban inkább metafora lehet: Poszeidónt szimbolizálhatja, akit gyakran azonosítottak lóval, s aki a tenger mellett a zabolázatlan természetnek, vagyis a földrengések is az istene volt.

`Valószínű, hogy Homérosz tudta: a várost, melyről ír, földrengés pusztította el` - mondja Cline. `Úgy viszont, hogy egyszeriben összedől minden, aligha lehet frappánsan befejezni egy monumentális történetet. Kitalálta tehát a trójai faló meséjét.`

Az egymásra épült Tróják közül a hetedik legrégebbi valószínű, hogy csakugyan ostromnak esett áldozatul i. e. 1175 táján: a régészek lándzsahegyekre bukkantak a város utcáin. Csakhogy ez a város közel sem volt olyan pompázatos, mint amilyennek Homérosz az ő Trójáját lefesti.

"Az is lehet, hogy Homérosz a hatos számú Trója pompáját összegyúrta a hetes számú Trója végzetével, és élve költői szabadságával, tízéves háborús sztorit kanyarított köré" - mondja Cline.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár