2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A második világháborúban szabadon élhettek a zsidók Albániában

2005. március 19. 10:21

A közelmúltban nyilvánosságra került dokumentumok szerint 1939 és 1943 között szabadon élhettek a zsidók Albániában. `Minden külföldi zsidó, még ha illegálisan jött is be az országba, vagy hamis papírokkal rendelkezik, szabadon tartózkodhat Tiranában`. Az aláírás: Papalino rendőrfőnök, 1943. július 29.

A II. világháború kellős közepén, amikor a nácizmus és a holokauszt árnyai már hosszúra nyúltak Európában, Albániában az olasz megszállók és a kollaboráns fasisztabarát tiranai kormányok egyetértésével megkímélték a zsidókat . A tiranai Történelmi Archívum és az olasz Gramsci Intézet alapítványa közötti együttműködés eredményeként a témával kapcsolatos 600 dokumentumból kétnyelvű kötet készül, amelynek olasz kiadása a Római Központi Archívum sorozatainak részeként jelenik meg - írta az olasz Corriere della Sera című napilap.

 

Hogyan válhatott Albánia a zsidók számára menedékké, amikor a németek szövetségese tartotta megszállás alatt? A kérdés megválaszolásához a kutatóknak a nagy mennyiségű anyag alapos tanulmányozására lesz szükségük. Addig is tény, hogy a zsidók problémamentesen élhettek, dolgozhattak, nem voltak kitéve semmiféle erőszaknak. Nyilvánosan megtarthatták ünnepeiket, a hatóságok jóindulattal kezelték őket. A jó hír elterjedése után a környező országokból, Dalmáciából, Montenegróból, Koszovóból sokan odavándoroltak, így az albániai zsidó közösség létszáma megduplázódott.

 

Minden megváltozott azonban 1943. szeptember 8. után, amikor az új kormány a németekkel működött együtt. (Ekkor Olaszországban már megbukott Benito Mussolini diktatúrája). Elkezdődtek a házkutatások, a razziák. Ezek azonban a lakosság magatartása miatt kudarcot vallottak. A városokban és falvakban keresztények és muzulmánok zsidók százait bújtatták el. Segítették őket a partizánok is, így újra megmenekültek. A dokumentumokat a szakemberek nagy történelmi és politikai jelentőségűnek tartják. Ezek alapján elképzelhető egyes albán politikusok szerepének átértékelése is. Az anyagban bizonyítékok vannak például arra, hogy a fasiszta Musztafa Kruja albán kormányfő személyesen lépett fel a zsidóüldözéssel szemben.

 

(Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár