Trója aranykincse Moszkvában marad

Hadizsákmány vagy fosztogatás: a sárospataki könyvtár sorsa

Németországon kívül több ország - köztük Magyarország - kéri Moszkvától az értéktárgyai visszajuttatását, melyek - szerintük - törvénytelenül kerültek Oroszországba. Az egyik legfontosabb magyar követelés a 134 kötetes, immár a hadizsákmány szimbólumává vált sárospataki református kollégiumi könyvtár, melynek visszaadásáról nemrég egyezett meg Moszkvában a magyar miniszterelnök és az orosz elnök. A másik jelentős kincs, a Hatvany-gyűjtemény sorsa ezen a tárgyaláson nem került szóba.

Hadizsákmány a Múlt-koron

Hazatérnek az etióp kegytárgyak Angliából Brit múzeumok rabolt műkincsei a neten Ukrajna visszaadja a holland hadizsákmányt A spanyolok visszaadnák az orosz hadizsákmányt

Egy 2000-ben elfogadott orosz törvény különbséget tesz tiszti parancs nélküli illegális fosztogatás és jogos jóvátétel között - utóbbit a Nagy Honvédő Háború alatt elszenvedett 27 milliós szovjet emberveszteség, a 100 elpusztított múzeum és a romba döntött városok sora igazolja.

Priamosz király kincsét - ahogy akkoriban tévesen elnevezték - Heinrich Schliemann német amatőr régész ásta ki a történelmi Trójánál 1873-ban, majd a leleteket Berlinbe szállíttatta. Schliemann meg volt győződve róla, hogy a kincsek Priamosz királyé, a Homérosz Íliászában szereplő Trója uralkodójáé voltak. A mai Törökország északnyugati részén feltárt aranykincsről azonban később bebizonyították, hogy a bronzkorból, a kb. i. e. 2500 körüli időszakból származik, tehát jóval a homéroszi kor előtt keletkezett.

A náci Németország felett aratott győzelem 60. évfordulója kapcsán ismét előtérbe kerültek az elkobzott javak feletti viták. A műtárgyak, melyek között felbecsülhetetlen értékű kincsek is vannak, nagyrészt a közönség elől elzárva, állami múzeumok raktáraiban hevernek évtizedek óta.

1. Orosz tulajdonba kerül Schliemann kincse
2. Hadizsákmány vagy fosztogatás: a sárospataki könyvtár sorsa