7 végzetes pillanat

Trónfosztás és függetlenség

2004. április 14. 10:00

155 éve, 1849. április 14-én mondta ki a magyar országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását, és Magyarország és Erdély függetlenségét Ausztriától

Korábban

155 éve jelent meg az olmützi alkotmány
Százötvenöt éve, 1849. március 4-én bocsátotta ki I. Ferenc József osztrák császár az ún. oktrojált olmützi alkotmányt.
A kápolnai csata
Dembinszky Henrik a Tarnánál nem tudta visszaverni az osztrák támadást. Ferenc József a győzelem hírére kiadta az olmützi - ún. oktrojált - alkotmányt.
Mégse Kossuth-levél
Inkább a szabadságharc korából való értékes kordokumentum, semmint Kossuth Lajostól származó levél az a kézirat, amelyet egy szolnoki régiséggyűjtő vásárolt nemrégiben egy budapesti bolhapiacon.
A legnagyobb magyar március tizenötödikéje
Mit írt gróf Széchenyi István naplójába 1848. március 15-én, azon kívül, hogy epekövei borzasztóan kínozták?

www.c3.hu/ ~ckm
Kossuthban az olmützi alkotmány megalázó rendelkezéseire válaszul fogalmazódott meg a függetlenség kikiáltása és a trónfosztás. A válasznyilatkozat kibocsátásának azonban két feltétele volt: 1) sikeres magyar ellentámadás a császáriak ellen, 2) parlamenti egyetértés és jóváhagyás. Kossuth a hadsereg vezetőivel és Görgeivel is megosztotta a válasznyilatkozat tervét, s mivel különöseb ellenállással nem találkozott, abban a hitben tért vissza Debrecenbe, az országgyűlés székhelyére, hogy tervét a tisztikar helyesli. Valószínű azonban, hogy trónfosztási és függetlenségi terveibe nem egészen világosan avatta be a katonai vezetést.

Kossuth Debrecenbe visszatérve, április 12-én előbb az Országos Honvédemi Bizottmánynak terjesztette elő tervét, melynek tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől. Kossuth azonban az országgyűléstől várt jelentős támogatást. Az április 13-án tartott zárt országgyűlési ülésen Kossuth indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását, ám ekkor még nem igazán sikerült meggyőznie a képviselőket.

Az országgyűlés másnap, április 14-én nyílt ülést tartott, melynek kezdetén egy román képviselő azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében, hanem a Nagytemplomban üljenek össze. Miután a ház elfogadta az indítványt, Kossuth egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a Magyarország függetlenségének kimondásáról és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztásáról szóló határozat tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az országgyűlés egyben kormányzóelnökké, tehát afféle ideiglenes köztársasági elnökké választotta Kossuthot. A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, április 19-én fogadta el az országgyűlés.

A Függetlenségi Nyilatkozat kimondta:

  • Magyarország és a vele törvényesen egyesült Erdély szabad, független, önálló, európai állam.
  • A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, s mivel az ország önálló államéletének eltörlésére, a nemzet legyilkolására idegen hatalom fegyveres erejét is használni nem iszonyodott, ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek nyilváníttatott a nemzet nevében.
  • Az önálló és független magyar állam azon népekkel, melyek vele egy fejedelem alatt állottak és minden más nemzettel békét és jó szomszédságot akar alapítani, és baráti szerződéseket kíván kötni.
  • Az ország jövendő kormányrendszerét részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés egy ajkú felkiáltásával és közmegegyezéssel kinevezett kormányzó-elnök Kossuth Lajos a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozza.

    www.szechenyi-pecs.sulinet.hu
    Ezzel a Magyarország és Ausztria közötti konfliktus csak valamelyik fél teljes győzelmével érhetett véget. Kossuth a Nyilatkozattal a békepártot akarta gyengíteni, másrészt számított a nyugati nagyhatalmak Magyarország melletti beavatkozására, vagy legalábbis a függetlenség elismerésére. Számításai azonban nem igazolódtak: a nyugati nagyhatalmak sokkal fontosabbnak tartották az európai erőegyensúlyt és benne Ausztria szerepét annál, hogysem Magyarország kedvért felhagytak volna eddigi politikájukkal. Az oroszok behívását pedig már a Függetlenségi Nyilatkozat hírének megérkezése előtt elhatározták Bécsben. Így a függetlenség kimondása és a trónfosztás felesleges lépésnek ítélhető.

    Az Nyilatkozat elfogadását a hadsereg sem fogadta kitörő örömmel, több tiszt nyíltan kikelt ellene. Görgei pedig csak ennyit üzent a futárral Kossuthnak: "Annyit mondjon, hogy ha máskor oly fontos dolgot tenni akar, előbb legyen szíves velem közölje."

    További részletek: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története. Videopont kiadó, Budapest, 1996.

  • 2018. tél: 7 végzetes pillanat
    Olvasta már a Múlt-kor
    történelmi magazin
    legújabb számát?

    kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

    Nyomtatott előfizetés vásárlása
    bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
    A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
    6 368 ft 4 776 Ft
    Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
    Az első 500 előfizetőnek.
    20 000 ft 6 990 Ft
    Legfrissebb
    Legolvasottabb

    Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!