Mégse Kossuth-levél
2004. március 22. 09:00
Inkább a szabadságharc korából való értékes kordokumentum, semmint Kossuth Lajostól származó levél az a kézirat, amelyet egy szolnoki régiséggyűjtő vásárolt nemrégiben egy budapesti bolhapiacon.
Az első vizsgálatok után megoszlottak a vélemények, bár a szakértők abban egyetértettek: kizárt, hogy a bemutatott irat Kossuth Orsován elmondott búcsúbeszédének hiteles szövegét tartalmazná. Nem Kossuth vére folyt rá, amint Szénási Gyula eredetileg közölte, nem hiteles a keltezése és valószínűtlen, hogy valóban Kossuth szavait tartalmaznák - már csak azért is, mert utólag Kossuth cáfolta, hogy beszélt volna Orsován.
Szvitek Róbert, a Magyar Nemzeti Múzeum kutatója az MTI-vel közölte: két órát beszélgetett Szénási Gyulával, és részletesen elmagyarázta neki, hogy a szöveg miért mond teljes mértékben ellent Kossuth gondolkodásának. Egyebek között azért - mondta Szvitek Róbert - mert abban olyan kitétel szerepel, amely "királynak" minősíti Ferenc Józsefet, holott képtelenség, hogy Kossuth uralkodójának ismerte volna el a Habsburg császárt. Hiszen Ferenc Józsefet épp az ő javaslatára fosztottak meg magyar trónjától 1849-ben Debrecenben. Kossuth tehát soha nem ismerte el királyának az uralkodót.
Bagi Gábor, a Szolnoki Damjanich Múzeum tudományos munkatársa szerint: "Már korábban is megerősítettük, hogy a vitatott irat valószínűleg csakugyan a szabadságharc korából származik. Ezt az anyagvizsgálat is igazolta, s ezért mindenképpen értékes kordokumentumnak kell tekintenünk." Bagi és munkatársai a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársaitól tudják, hogy az ő birtokukban van két állítólagos Kossuth-búcsúbeszédet tartalmazó - hasonló jellegű, de szövegében a Szegeden előásott állítólagos beszédszövegtől némiképp eltérő - irat. Ezek az iratok - mondta a kutató - muzeális értékű kordokumentumok. Hasonló iratokat készítettek és terjesztettek országszerte a Kossuth hívők, a szabadságharc emlékét ébren tartó magyarok.
MTI
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.