Mi volt előbb: a nyúl vagy a tojás?
2014. április 20. 15:45
Korábban
A nyúl és a tojás napja
Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre szóra vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Bár Bede művében a történet szimpla kommentárként jelenik meg, jó tudni, hogy a 19. század előtt sehol, semmilyen formában nem kötötték össze Eostre nevét a húsvéti nyuszival. Elképzelhető, hogy ez egy ekkortájt megszülető történet volt, amelyet ügyes kezek illesztettek be a történetíró munkájába.
De ki is volt ez az Eostre? Eostre istennőt, a tavasz és a termékenység úrnőjét Bede szerint a legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, vagyis a húsvéti nyúl pogány őse lehetett. A nyúl a termékenység szimbóluma, így a tavaszünnep és a húsvét pogány eredetű termékenységi rítusokra vezethető vissza. Bizáncban ráadásul a nyúl a kereszténység felvétele után egyenesen Krisztus szimbóluma lett. A termékenység másik ismert szimbóluma a tojás, a tisztaság, a termékenység és elsősorban az élet, az újjászületés jelképe. Bede története szerint az istennő kedvenc madarát nyúllá változtatta, hogy ezzel is a gyerekeket szórakoztassa. A madárból lett nyúl azonban hamarosan színes tojásokat tojt, s a tojásokat az istennő a gyerekeknek adta.
A tojások festése ókori hagyomány, amit a 13. századtól írásos emlékek is megörökítenek. A húsvéti tojás első írásos említése 1615-ből Strasbourgból származik. Nyugat-Európában a leginkább kedvelt tojásfesték a piros, míg Kelet-Európában az arany volt. A többsznű tojások a 17. századtól terjedtek el.
A húsvéti nyúl eredetileg a német protestánsok trükkje volt, hogy ne kelljen végigéhezni a katolikus hagyomány szerinti nagyhetet. A tojást tojó nyúl ötlete pedig az 1700-as években született meg az Egyesült Államokban. A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. A Mikuláshoz hasonló ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba. A 18. században kialakult Halloweenhez és Valentin-naphoz hasonlóan a húsvéti nyúl szokása is rövid idő alatt elterjedt, a keresztény-zsidó ünnepkörhöz szorosan kapcsolódva pedig széles körben népszerűvé vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap