2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Francia-német vasútfejlesztési rivalizálás

2005. február 7. 12:26

Az európai összehasonlító történetírás régi témája, hogy az azonos időben azonos forrásból eredő technológiák mennyiben eltérő illetve hasonló párhuzamos utakat jártak be a kontinens nagyhatalmaiban. A technológia és politika találkozásának jó példája a 19. századi francia-német vasútfejlesztési rivalizálás, melynek legfőbb ismérveit most egy kitűnő szakmunka alapján Napóleontól a világháborúig mutatjuk be.

A legnagyobb vonatbalesetek
Kandó próbamozdony
Örökségvédelmi díjat nyert a svájci vasúttársaság
Kétszáz éves a gőzmozdony
A tizenkilencedik századi európai gazdaság- és társadalomfejlődés jeles kutatója, Allan Mitchell* a francia és német vasútfejlesztési versenyről írt könyve (The Great Train Race: Railways and the Franco-German Rivalry, 1815-1914) a katonai igények felől közelíti meg a versengő vasúti fejlesztések kérdéseit.

A francia-porosz háború előtt a franciák jelentősen elmaradtak a vasúthálózat fejlesztésében. A Párizs központú infrastruktúrafejlesztés lelassította a francia csapatok mobilizálását 1870-ben.

A német katonai stratégát, Helmuth von Moltke-t viszont összehangolt vasúti menetrendek segítették a harcban. Csapatai és az utánpótlást szállító szerelvények megállás nélkül szelhették át Németországot, s ez hat nappal megrövidítette a német hadsereg felkészülési idejét.

A francia-porosz háború után a szembenálló felek a legmélyebb bizalmatlansággal figyelték egymás vasútfejlesztési lépéseit. Mitchell szerint a küzdelemből a németek kerültek ki győztesen, bár ez a tény a villámháborús Schlieffen-terv összeomlása után már nem igazán vigasztalta a német hadvezetést.

Az államok egymás elleni kűzdelme mögött a vasútvonalak ellenőrzéséért zajló állami és magántőke közötti kűzdelem rejtezik. A sedani vereség annyira megviselte a francia államot hogy az 1870-es évek belpolitikai viharaiban semmi esély sem mutatkozott a vasutat érintő állami reformok keresztülvitelére. A francia kormányzat nem tudta megakadályozni, hogy a francia vasúti magántársaságok német gyártmányú mozdonyokat szerzzenek be. A vasútvonalak állami tulajdonba vételét csak az első világháború folyamán sikerült megvalósítani Franciaországban.

Ezzel szemben az újonnan alakult német császárságban 1890-re tulajdonképpen csak az állami vállalatok maradtak talpon, az ország vasútpályáin és szerelvényein a birodalmi és tartományi, szászországi, bajorországi kézben lévő cégek osztoztak.

* Allan Mitchell a san diego-i California Egyetem tanára, a The American Historical Review és a Central European History szerkesztője.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár