Nagyváthy János, a magyar mezőgazdaság úttörője
2005. január 19. 10:01
A tudományos színvonalú mezőgazdaság egyik magyarországi úttörője 250 éve született.
Az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója volt. Festetics György jószágkormányzójaként mintaszerűen megszervezte az uradalmat és első ízben vezette be a kettős könyvelést. Felvilágosult, utópista társadalompolitikai röplapokat is kiadott. Festetics az ő tanácsára is szervezte meg a keszthelyi Georgikont, az első mezőgazdasági főiskolát.
A sárospataki református kollégiumban jogot és teológiát hallgatott. Később Szapáry István gróf két fia mellett volt nevelő, sokat utazott velük. Ezután Losoncon alrektor és poétika-tanár lett, de megromló látása miatt lemondott állásáról. Pesten kikezelték szembaját, közben az egyetemen Mitterpacher Lajos gazdasági előadásait hallgatta. Gyógyulása után a hadsereg élelmezéséhez került, hét év múlva kapitányi rangban a Duka-ezrednél szolgált. Bécsben szabadkőműves lett, követte a külföld gazdasági eseményeit, jelentős szakkönyvtárt gyűjtött. Lovak idomításával és adásvételével is foglalkozott, 1782-ben Itáliába helyezték. Látása újra romlani kezdett, ezért visszatért Bécsbe, s ott kezeltette magát. Itt találkozott Festetics Györggyel és Széchényi Ferenccel, s megismerkedett Jordán Péter jószágkormányzóval, aki felvette őt egy közeli birtokra gyakornoknak.
1788-ban Nyugat-Európába utazott, a mai Belgium gazdaságát tanulmányozta. Hazatérte után Pesten telepedett le, ahol a szabadkőművesek közt megismerkedett Báróczi Sándorral, Batsányival és Kazinczyval. 1791-ben Festetics gróf keszthelyi birtokainak jószágkormányzója lett. Gazdája támogatásával Csurgón gimnáziumot és templomot építtetett, s a Georgikon, az első mezőgazdasági főiskola alapítása is az ő ötlete volt. Három év alatt az elhanyagolt uradalmat nagy jövedelmet termelő gazdasággá fejlesztette, s ő vezette be elsőként hazánkban a kettős könyvelést. 1797-ben saját kérésére nyugalomba vonult, s Csurgón gazdálkodva, mintagazdaságot létesített. Zalában és Somogyban is táblabíró volt. Ő írta az első magyar mezőgazdasági kézikönyvet, felvilágosult, utópista társadalompolitikai röplapokat is kiadott.
Főbb művei: A szorgalmatos mezei gazda (1791), Magyar háziasszony (1820), Magyar practicus termesztő (1821), Magyar gazdatiszt (1821).
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap