Társadalomtudományos szoftverfejlesztés

A csendes-óceáni Trobriand-szigetek törzsei évről-évre szimbolikus
ajándékcserében vesznek részt. Az Új-Guinea keleti sarkától északra és keletre fekvő szigeteken zárt körvonalon kétfajta árucikk vándorol egymással ellentétes irányban: az óramutató járásával megegyezően vörös kagyló nyakláncok, ellentétes irányban fehér kagyló karperecek.

A szigeteken átívelő szertartás keretében lebonyolított csere, a kula jelenségét 1922-ben Bronislav Malinowski, a kulturális antropológia egyik úttörője dokumentálta először. Malinowski szerint a kula legfontosabb jellemvonása az önzetlen magatartás, amely azon alapul, hogy az ajándékozók szigetről szigetre járnak, azaz minden halászközösség egy másiktól kap ajándékot, nem attól, akinek előzőleg adott. Így válhat bensőségesebbé a kula egy egyszerű, kétrésztvevős ajándékozásnál, ahol az ajándékozók kizárólag csak egymásnak szereznek meglepetést.

A távközlési vállalatóriás, a Vodafone alkalmazott kutatásaiba bevont antropológusok segítségével aknázza ki a kölcsönösségi viszonyokon alapuló árucsere marketing lehetőségeit.

Ehhez hasonló szimbolikus ajándékok vándoroltak a kula szigeteken átívelő szertartásában

A Vodafone-nak is dolgozó Richard Harper antropológus szerint a kula segít elmélyíteni, erősíteni a közeli halászközösségek közötti társadalmi kapcsolatokat. Harper a kula szertartásához kapcsolódó szabályrendszert alkalmazva életre hívta a Vodafone képeslapküldő szolgáltatását. Ennek segítségével a felhasználók MMS-t küldhetnek a Vodafone központjába, ahol abból képeslapot készítenek és elküldik bárkinek, akit a szolgáltatást igénybevevő személy megnevez. Az ajándék - akárcsak a szigetlakóké - az egyszerű szöveges üzenettel ellentétben tartós lesz. A megajándékozott valószínűleg hasonló módon kedveskedik majd, és valószínű, hogy egy harmadik személyt is bevon az ajándékozó hálózatba. A marketingstratégiába oltott antropológiai belátás hatására a jövőben videó- és zenefájlok hasonló cseréje is megvalósítható.

Andrew Herbert, a Microsoft angliai kutatórészlegének vezetője állítja, hogy az antropológia eredményeinek ismerete felhasználó-centrikus szemléletmód kialakítására ösztönözhetik a program- és szolgáltatásfejlesztőket. A Microsoft például Abigail Sellen szociológus irányításával azt igyekszik felmérni, hogyan használják az emberek otthoni számítógépüket. Ennek segítségével a felhasználókra szabott segítségnyújtás alakítható ki illetve a programok kezelhetősége válik könnyebbé. A Xerox felhasználóbarát találmánya pedig egy lancaster-i antropológus, Lucy Suchman nevéhez fűződik, akinek javaslatára nagy zöld gombokkal szerelték fel a fénymásológépeket, megkönnyítve a bonyolult szerkezetek kezelésével viaskodó felhasználók dolgát.

Az emberiség folyamatosan növekvő technológiai színvonala egyre hangsúlyosabbá teszi a társadalomtudósok szerepét a különféle szolgáltatás- és programfejlesztésekben, állítja Travis D. Breaux, a számítástechnika antropológiájával foglalkozó kutató.