2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A legnagyobb magyar március tizenötödikéje

2004. március 15. 12:00

Korábban

1849: Egy amnesztia legendája (Kosáry Domokos)
Az ötvenes évek hangadó történészei régi szólamokat felújítva, nem győzték hangsúlyozni, hogy a magyar szabadságharc bukásában mekkora része volt Görgey `árulásának`.
A kápolnai csata
Dembinszky Henrik a Tarnánál nem tudta visszaverni az osztrák támadást. Ferenc József a győzelem hírére kiadta az olmützi - ún. oktrojált - alkotmányt.
155 éve jelent meg az olmützi alkotmány
Százötvenöt éve, 1849. március 4-én bocsátotta ki I. Ferenc József osztrák császár az ún. oktrojált olmützi alkotmányt.

1848. március 15. eseménytörténete

Lovakrul
A "márciusi ifjak" vezetői (Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki Gyula) reggel kiáltványt írtak, melyet felolvastak a Pilvax kávéházban. Ugyanitt Petőfi elszavalta két nappal korábban írt versét, a Nemzeti dalt, amelyet eredetileg a március 19-re tervezett reform-lakomára szánt.
A Pilvaxban gyülekező ifjúság sorban felkereste az egyetemeket: előbb az orvosok, majd a mérnökök, végül a jogászok csatlakoztak a Landerer és Heckenast nyomdájához vonuló, ma mintegy 2000 fősre becsült tömeghez.

A nyomda vezetői engedtek az ifjúság követelésének, s hamarosan megszülettek a magyar szabad sajtó első dokumentumai - a Nemzeti dal és a 12 pont nyomtatványai - amiket rögvest szétosztottak az egyre duzzadó tömegnek.

A nyomdától alig 200 méterre - a Károly-laktanyában - állomásozó katonaság nem avatkozott közbe, ami egyrészt a bécsi forradalom hírének tulajdonítható. Másrészt viszont - mint a későbbi kutatások kiderítették - a Károly-laktanyában akkor éppen olasz katonaság állomásozott, amelynek tagjai rokonszenvvel figyelték a pesti eseményeket.

A népmozgalom vezetői a sikeren felbuzdulva délután három órára népgyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeumnál. Az itt összegyűlt tömeg a városházához vonult, hogy a tanáccsal elfogadtassa a 12 pontot. A tanács nem csak hogy eleget tett a követelésnek, hanem külön választmányt bízott meg azzal, hogy a pontokat a Helytatrtótanáccsal is elfogadtassa. Ekkor fontos hírek érkeztek: az országgyűlés küldöttsége Bécsbe vitte a felirati javaslatot, és a Helytartótanács kész az engedményekre, de azt kéri, hogy a tömeg ne vonuljon át Budára. Ez utóbbit már nem lehetett megakadályozni: Petőfi becslése szerint a Várba vonuló tömeg már 20 000 főt számlált.

A megyei alispán, az alpolgármester és Klauzál Gábor vezette küldöttséget a Helytartótanács alelnöke, Zichy Ferenc fogadta. A megfélemlített Helytartótanács beleegyezett a cenzúra eltörlésébe, a nemzetőrség (Rendre Ügyelő Választmány) rendfenntartási jogába, és Táncsics Mihály szabadon engedésébe.

Eközben az országgyűlés alsótáblája határozatban kijelentette: Kossuth március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás azonnali megvalósítását is. Bécsben Ferdinánd császár pedig megígérte, hogy alkotmányt ad az örökös tartományoknak.

Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története (Videopont, 1996)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár