A szovjetek elhagyják Afganisztánt
2004. szeptember 13. 12:06
Borisz Gromov főparancsnok volt a 115 000 fős afganisztáni szovjet hadserege utolsó katonája, aki áthaladt az Amu-darja-határfolyó hídján. Ezzel befejeződött a Szovjetunió kilenc éve tartó katonai intervenciója. Csapatainak afganisztáni kivonásával a szovjet kormány eleget tett az 1988 áprilisában szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Mialatt Gromov a szovjet inváziót `internacionalista kötelességnek` nevezte, és ezzel az 1979. decemberi bevonulás igazolását ismételte meg, addig a Szovjetunióban már többen nyíltan is bírálták az afganisztáni bevonulást, így Mihail Gorbacsov pártvezető is a Szovjetunió `régi bűnei` közé sorolta. 1979 óta 14 000 szovjet katona esett el Afganisztánba, több mint 30 000 megsebesült, illetve nyomorékként tért vissza hazájába. A polgárháború ezután tisztán afgán konfliktusként folytatódik, de az USA és a Szovjetunió katonailag továbbra is támogatja a szemben álló erőket. A harc mindenekelőtt a civil lakosságot sújtja. Különböző források szerint kb. 1-1,5 millió afgán halt meg eddig. Kb. 5 millióan - ami a lakosságnak több mint egynegyedét jelenti - menekültek Pakisztánba és Iránba. Meglepetést keltett, hogy Mohammad Nadzsibullah államfő kormánya a szovjet csapatok kivonása után is hatalmon tudott maradni. A moszlim ellenállás harcosai márciusban sikertelenül ostromolták meg Jalálábádot, és nem sikerült ellenkormányt létrehozniuk. A főváros, Kabul ostroma is eredménytelen volt, amit 15 nagyobb moszlim ellenállási szervezet megosztottságával magyaráznak. E csoportok a legkülönbözőbb - az alkotmányos monarchia visszaállítási egészen egy iráni mintájú iszlám köztársaság létrehozásáig terjedő - elképzelésekkel rendelkeznek a háború utáni Afganisztánról. A "Lityeraturnaja Gazeta" afganisztáni irodalmi riportja végén fekete keretben ez a két adat szerepel: "csaknem 15 000 halott, csaknem 37 000 nyomorék. Lezártuk-e a számlát a háborúban?"
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap