A vörösterror 133 napja

Budapest három legnagyobb temetője

2004. október 26. 10:30 Lukácsi Attila

Kerepesi temető II.: Munkásmozgalmi Mauzóleum

A II. világháború és az azt követő időszak szintén súlyos károkat okozott. A szovjet és a német hadsereg csatározott a temetőért, a berendezkedő katonák, és a bombák pedig sok részt helyrehozhatatlanul tönkretettek. A háború alatt a vasútvonal mentén, valamint a gumigyár mellett szükségtemetőt is nyitottak. Ide temették a főváros II. világháborús ostroma polgári áldozatainak egy részét, a halottakat külön villamosokon szállították a Corvin áruház elől a temetőbe, és fertőtlenítésüket - bármily hihetetlen - az áruházban végezték. Mára ez a parcella eltűnt, a temetőkertészet működik rajta.


http://www.bajabela.sulinet.hu
Rajk László
A harcok során több síremlék elpusztult vagy megsérült, az igazi szörnyűségek azonban csak ezután következtek. Előbb bűnözők költöztek az elhagyatott temetőbe, amely az alvilág egyik központja lett, majd itt tárolták például a hatalomnak nem tetsző Kossuth-szoborcsoportot. A kommunista hatalomátvétel után durván beleszólt a politika a temető arculatának átalakításába. Először az erőszakos iparosítás volt az ürügy: Több parcellát felszámoltak a Taurus gumigyár új szárnyának építése miatt, ennek számos sír áldozatául esett, sőt a gumigyárhoz közel eső megmaradt részek ma már inkább valamiféle senkiföldjének hasonlítanak összedőlt, szétdobált síremlékeikkel, üres sírgödreikkel.


1946 és 51 között mégis sok neves halottat temettek ide, pl. a tömegsírból exhumált Radnóti Miklóst. A Rákosi-korszakban már egyenesen fel akarták számolni a temetőt. Ennek előszeleként 1952-től zárt temetőként funkcionált, csak meghatározott esetekben lehetett ide temetkezni. 1953-ban pedig a Fiumei út szélesítésének ürügyén 238 bal oldali, illetve 129 jobb oldali sírboltot akartak felszámolni, végül ebből 200 bal oldali lett.


A cél valójában a Rákosiék által "kizsákmányolóknak" tekintett személyek sírjának eltüntetése volt - Vörösmarty sírjának ugyanezt a sorsot szánták. Majd az egész temetőt a földdel akarták egyenlővé tenni, és lakótelepet akartak építeni a helyére (szerencsére ez nem valósult meg). Egyházi szertartást azonban egy darabig nem végezhettek a temetőben.


Később is voltak áttemetések más temetőkbe, így 1965-ben Herman Ottóé, akit - végrendeletéhez híven - Felsőhámorban temettek el, 1958-ban pedig Giesswein Sándor politikusé (Győr), vagy Szászy Béla jogtudósé (Leányfalu).


1956. október 6-án itt temették újra Rajk Lászlót és néhány társát. 1958-ban ide temették a magyar jakobinusokat, viszont az 56-os parcella mindig szálka volt a hatalom szemében, 1982-ben fel is akarták számolni, a parcella csak a rendszerváltás után lett kitakarítva.


Mellette található az újonnan kialakított POFOSZ-parcella is, ahol Obersovszky Gyula publicista és Gérecz Attila költő nyugszanak.


Munkásmozgalmi parcellák kialakítására viszont természetesen nagy gondot fordított a korabeli hatalom, így készült el a Tanácsköztársaság Lenin-fiúinak, az 56-os karhatalmistáknak, vagy a szovjet katonáknak a parcellája. Utóbbi helyen van eltemetve Steinmetz Miklós, szovjet parlamenter, akit a korabeli propaganda szerint "orvul meggyilkoltak", valójában baleset áldozata lett. Neki ez a negyedik sírhelye. Először az ecseri főtéren temették el, majd hamvait áthelyezték Gyömrőre, utána pedig a 4-es út melletti emlékművének talapzatához. Innen kerültek végül a Kerepesibe földi maradványai.


www.marxist.org
Kun Béla a sztálini terror
áldozata lett, hamvai isme-
retlen helyen vannak
A Munkásmozgalmi Mauzóleum 1958-ban készült el. Az épület kilóg ugyan a temető összképéből, bár építészetileg kétségkívül hatásos. Előtte 8 tábla áll, ezekre vésték fel a nyilas különítmények, a fehérterror, vagy a spanyol polgárháború áldozatainak nevét, és azokét, akik más temetőkben vannak eltemetve, vagy ismeretlen helyeken vannak a hamvaik. Itt volt Kun Béla első számú kultuszhelye is, ugyanis a sztálini terror áldozatává lett népbiztos hamvai ismeretlen helyen vannak. A mauzóleum építésze Körner József volt, a szobrokat Olcsai Kiss Zoltán készítette. Az építkezésnek több ezer sír esett áldozatául, a művészi síremlékeket raktárba vitték, majd egyszerűen eladták. A mauzóleumhoz díszsétány vezet, melynek mentén a korszak vezető politikusai vannak eltemetve: Vályi Péter, Fehér Lajos, Lukács György. A mauzóleumban van eltemetve Szabó Ervin, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Schönherz Zoltán, Ságvári Endre, Rózsa Ferenc, Frankel Leó (az Ő hamvait Párizsból hozták haza), és eredetileg Szakasits Árpád hamvai is itt voltak. Szakasits hamvait később áthelyezték Farkasrétre, ma az ottani munkásmozgalmi urnafalak egyik eldugott szegletében található a neve.


Ma már több helyen beázott a mauzóleum, és meglehetősen kihasználatlan, hisz a rendszerváltás óta nem temettek bele. Az utolsó nagyobb szabású temetés 1988-ban volt a panteonban, amikor Herczeg Károlyt, a Vasas Szakszervezet elnökét temették itt el. Sokáig ezzel a mauzóleummal azonosították magát a temetőt is, egy 1985-ös kiadványban például csak a munkásmozgalmi panteon halottait sorolták fel. 1994-ig több újabb munkásmozgalmi parcella létesült (az ezekben eltemetettek skálája meglehetősen széles, szakszervezeti vezetőktől a gyárigazgatókon át pártközeli tudósokig, és az 56 utáni megtorlásokban bűnös katonatisztekig terjed). 1962-ben hozták haza, és temették el itt Károlyi Mihály hamvait. A különleges kivitelezésű, és kiváló akusztikájú síremlék Skoda Lajos munkáját dicséri. A külföldről ebben a korszakban hazatemetettek között van még Polányi Károly gazdaságtörténész.


A temető kiemelkedő alkotásai a mauzóleumok, amelyeket szerencsére folyamatosan tataroznak. Így már megújult a Deák- és a Batthyány-mauzóleum is. A műalkotás-számba menő síremlékek tervezői közé tartozott Schickedanz Albert, Gerster Kálmán és Ybl Miklós.


http://kincsestar.radio.hu
Somlay Artúr
Végül lássuk, milyen neves személyiségek nyugszanak a Kerepesi temetőben. Itt van eltemetve a korábban említett Jókai Mór és Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, a zeneszerzők közül Erkel Ferenc, Hubay Jenő, Weiner Leó, az építészek közül Steindl Imre, Alpár Ignác, Lechner Ödön, színészeink közül Blaha Lujza, Somlay Artúr, Rátkay Márton, Laborfalvy Róza, Csortos Gyula.


Képzőművészeink közül itt nyugszik a korábban említett Munkácsyn kívül három Ferenczy-testvér (Béni, Károly, Noémi), Fadrusz János, Bortnyik Sándor, Kmetty János, Nagy-Balogh János, Csontváry-Kosztka Tivadar, Paizs-Goebel Jenő.


Tudósaink és feltalálóink közül pedig Vámbéry Ármin, Fejér Lipót, Szilárd Leó, Hevesi György (az egyetlen magyar földben nyugvó Nobel-díjas, 2001-ben temették haza Freiburgból), Kandó Kálmán, Eötvös Loránd, Puskás Tivadar.


Politikai elitünkből pedig itt lelt végső nyugalomra Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Wekerle Sándor, Károlyi Mihály, Antall József, Bethlen István. Itt van eltemetve jó néhány vitatott politikus is, mint például Kádár János. (Kádár egyébként betegesen félt a haláltól, párttársainak temetésein nem is volt jelen. Mikor nem sokkal halála előtt megtudta, hogy mauzóleumot akarnak neki emelni, állítólag napokig ordítozott.) A dicstelen emlékű politikusok közé tartozik Gömbös Gyula, és az antiszemitizmus olyan hírhedt képviselői, mint Istóczy Győző, és a kegyetlenségéről ismert tiszti különítményvezető, Ostenburg-Moravek Gyula.


Sajnos jó darabig éltek a negatív felhangok a temetővel kapcsolatban, erre a legszemléletesebb példa az, hogy a Kerepesi temető kimaradt a rendszerváltás idei nagy újratemetési hullámból, kivételt csak Bethlen István (az övé csak szimbolikus jellegű, a sír urnájában a moszkvai Donszkoj-kolostor temetőjéből származó föld található), Barankovics István (a neves politikus hamvait 2001-ben hozták haza New Yorkból), és Hevesi György újratemetése jelentett. Az egyik Bartók-fiú, Péter például egyenesen megtiltotta, hogy ide hozzák a nagy zeneszerző hamvait, mert "kommunista temetőnek" titulálta - persze nem tudhatta, hogy más temetőkben is vannak munkásmozgalmi parcellák.

 

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!