Öngyilkos lesz Heinrich von Kleist, német költő

2004. szeptember 13. 12:06

34 éves korában Heinrich von Kleist, német költő Henriette Vogellel együtt öngyilkosságot követ el a Berlin melletti Wannseenél. Kleist, aki régi porosz katonatiszti családból származott, nem találta helyét a társadalomban. Életét balul sikerült identitáskereső kísérletek, meghiúsult remények és állandó egzisztenciális gondok kísérték. Miután 1799-ben kivált a porosz hadseregből - a potsdami gárdaezred hadnagyi tisztét csak nyűgnek tekintette - Kleist a felvilágosodásra jellemző tudásvágytól hajtva jogtudományt, államszámviteltant, fizikát, matematikát és filozófiát tanult. Immanuel Kant filozófiai tanainak megismerése azonban - melyek szerint nem létezik objektív igazság - mély lelki válságba sodorta. 1801-ben, majd 1804-1806 között, hogy megélhetését biztosítsa, porosz állami szolgálatba állt, de hivatalát az erős bürokrácia miatti ellenérzésből csak kelletlenül látta el. Igazi működési területének a költészetet tekintette. 1807-ben megjelentette az "Amphitryon", 1808-ban pedig "Az eltört korsó" című színműveit, ám ezek nem hozták meg Kleistnek - akit korának egyetlen irodalmi irányzatába sem lehet besorolni - a remélt irodalmi elismerést. Az egész életét végigkísérő egzisztenciális problémák irodalmi műveiben is tükröződnek, így például a "Kohlhaas Mihály"-ban. A vágy és valóság összeütközésének feloldását Kleist csak utópiaként ábrázolja.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét