2025. tavasz: Szürke eminenciások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

160 éve született Nietzsche

2004. október 15. 12:00

A német klasszika-filológia professzor életfilozófiája komoly hatással volt a 20. század gondolkodóira.

Nietzsche élete

Friedrich Wilhelm Nietzsche 1844. október 15-én született a németországi Röckenben.Apja evangélikus lelkész volt. A bonni, majd a lipcsei egyetemen klasszika-filológiát tanult, s 1869-ben a bázeli egyetem klasszika- filológia professzora lett. A porosz-francia háborúban önkéntes betegápoló volt. 1879-ben állandó fej- és szemfájásai miatt feladni kényszerült bázeli katedráját, ettől kezdve többnyire elvonultan élt egy svájci szanatóriumban, bár időnként utazásokra indult. 1889-ben elméje teljesen elborult, s így élte le élete hátralévő időszakát is, haláláig édesanyja, majd nővére ápolta.

 

Főbb művei: A tragédia születése (1872), Korszerűtlen elmélkedések (1873-1876), A vidám tudomány (1881-1887), Im-ígyen szóla Zarathustra (1883-1891), Az Antikrisztus (1888), A hatalom akarása (1884-1888), Ecce homo (1888). Nietzsche szembefordult a metafizikával, a hagyományos metafizikai értékrendszereket (vallási, etikai nézeteket) elutasította, kiemelte a nyelv jelentőségét, s ráirányította a figyelmet az erkölcs relativitására (történelmi, társadalmi meghatározottságára), a keresztény vallás tarthatatlan állapotára. Nézete szerint az élet valójában a hatalom akarása, így ez válik mindenütt uralkodó elvvé, a történelem mozgatórugójává. Az ún. életfilozófia jelentős képviselője volt, műveinek nyelvi és gondolati ereje nagy hatást gyakorolt a XX. század művészeire. 

 

 Az ún. életfilozófia jelentős képviselője volt, tagadta a haladás elméletét, s a "minden dolog örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja. Tanításait írók, filozófusok és művészek százai követték. Apja protestáns lelkész volt, Nietzsche Naumburgban járt gimnáziumba, ekkor írta első verseit. A bonni, majd a lipcsei egyetemen klasszika-filológiát tanult. 1869-ben a bázeli egyetem klasszika-filológia professzora lett. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban önkéntes betegápoló volt. Szembántalmai miatt 1879-ben nyugdíjba ment, ettől kezdve Svájcban és Felső-Olaszországban élt, legtovább az engadini Sils Mariában. Korábbi neurózisai után 1889-ben Torinóban kitört rajta az elmebaj, a bázeli, majd a jénai klinikán ápolták. Kibocsátása után anyja és nővére gondozásában Naumburgban, majd 1897-től haláláig Weimarban élt. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötétségben élte le.  1900. augusztus 25-én hunyt el Weimarban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. tavasz: Szürke eminenciások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár