Magellán és a Föld körülhajózása

Magellán halála

Kolumbusz harminchárom napig volt úton és már egy héttel a kikötés előtt vízben úszó fadarabok és madarak tudatták vele, hogy szárazföldhöz közelít. Ezzel szemben Magellán még száz nap után sem látta szárazföldnek nyomát sem. Faleiro számításai a távolságokról megdőltek, Magellán azt hitte, hogy már rég elhagyta Japánt, holott még csak a Csendes-óceán harmadánál járt. A tengerészek még az ökörbőr szíjakat is megették, amibe a vitorlaállványokat foglalták. A friss, vitamindús élelem hiánya miatt kitört a skorbut, 19-en haltak éhen, a megmaradt legénység egytizede. 1521. március 6-án érték el az első szigeteket, és március 17-én már biztosan tudták, hogy révbe értek. Magellán számítása szerint a Molukki-szigeteknek kellett volna lenniük, de valójában 10 fokkal eltértek északra, így a tévedés újabb felfedezéshez vezetett: teljesen ismeretlen szigetekre bukkantak, a Philippi-szigetekre. Magellán tettének érdemi része befejezést nyert, bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű.

Mivel Magellánnak nem volt elég embere, hogy megbízottakat hagyjon hátra, ezért minden sziget fejedelmével szövetséget kötött, keresztet és császári zászlót hagyott hátra. Magellán sosem nyúlt erőszakhoz, az új tartományok bekebelezését barátsággal és szerződésekkel érte el. A törzsfőnököknek tett ígéreteit mind betartotta. Vasfegyelmet tartott, de sosem kegyetlenkedett. Április 7-én érték el Cebu szigetét. A sziget rádzsája, Humabon kereskedelmi kapcsolatban állt mohamedán kereskedőkkel, kikötőjében vámot szedett, de mikor a mohamedánoktól hallott a vérszomjas fehér hódítókról, meghajlott Magellán előtt. Az európai fém 14 fontjáért 15 font aranyat cseréltek, Magellánnak szigorúan kellett matrózait rendre utasítania, hogy mindenüket el ne cseréljék aranyra, mert nem akarta, hogy a túlságosan nagy kereslet megsejtesse a bennszülöttekkel, hogy mekkora értéke van az aranynak. 1521. április 11-én Humabon rádzsa és családja is keresztény hitre tért. A királyné - négyszáz esztendővel megelőzve európai nőtársait - már ekkor pirosította ajkait és festette körmeit.

Magellán hajójának másolata

Magellánt átjárta a biztonság vallásos érzése, és ez a hit lett a veszte. Lehetetlen volt, hogy minden kis szigetet egyenként hódoltasson be, így Humabon katolikus nagyfőnököt akarta az összes többi főnök uralkodójává tenni. Katonai segítséget ajánlott neki a kis Maktan-sziget Silapulapu nevű rádzsájával szemben. Magellán pompás alkalomnak látta egy kis példaadásra, habár sem Humabon, sem kapitányai nem lelkesedtek az ötletért. Könnyelműen csak hatvan embert vitt magával a büntetőakcióra, pedig vihetett volna akár százötvenet is. Be akarta bizonyítani, hogy egy spanyol száz bennszülöttel is felér. A hatvan ember nem lett volna kevés Silapulapu ezerötszáz harcosa ellen, hiszen Cortez és Pizarro is négy-ötszáz emberrel győzött le százezer fős hadseregeket, ám a bozótos tengerpart Magellán ellen fordult.

1521. április 26-án partra szálltak Maktan-szigetén, de a térdig érő vízben kiszolgáltatottá váltak a parton várakozó lándzsás bennszülötteknek, ilyen távolságból muskétáik tüze sem ütötte át a fapajzsokat. Magellán megsebesült és a bennszülöttek lemészárolták, testét elragadták. Bár csupán nyolc embert veszítettek, de sebezhetetlenségük mítosza - ami Cortez és Pizarro sikerének titka volt - oda lett. Ahogy később Cook kapitány, úgy Magellán is szigetlakókkal folytatott küzdelemben vesztette életét.

1. A portugál korona emigrációba kényszeríti Magellánt
2. Zendülés és árulás
3. Magellán halála
4. Magellán diadala